Századok – 1892

Értekezések - ZSILINSZKY MIHÁLY: Csongrádvármegye főispánjai - III. közl. 457

CSONGRÁD VÁRMEGYE FŐISPÁNJAI. 459 Nemcsak a vármegyék határát kellett újra meghatározni, hanem az egyes hatóságok hatáskörét is. Ezen szervezés alkalmával az 58-ik t. czikkben kimondotta, hogy a jó rend kedvéért »a vármegyének minden dolgai nyiltan, közönségesen és kellő mérséklettel tárgyaltassanak; a hozott határozatok jegyzőkönyvbe foglaltassanak, és a gyűlések eloszlása előtt közönségesen felolvastassanak. Az ekként helybenhagyott jegyzőkönyv hiteles legyen. A vármegyei közgyűlésen hozott határozatok a kis gyűlések, annál kevésbbé a főispánok és alispánok vagy bárki által magán úton meg ne változtassanak. A hozott határozatokhoz a távollevők is tartoznak alkalmazkodni. Végre a szavazásnál a törvény és szokás által szentesített mód lesz megtartandó.« Még az előbbeni szakaszokban nagy jelentőségű intézkedések tétettek a közigazgatás javítására nézve. Ugyanis az 56. t. czikkben az mondatik: »Minthogy a főispánok azon megyéknek, melyeknek fejévé tétetnek, kormányzói lennének, és mind a közigazgatási, mind a közdolgnknak, valamint az igazságszolgáltatásnak gondja is főképen reájok volna bízva : Ennélfogva ő felségének előleges kegyelmes rendelete folytán megállapíttatik, hogy azok hivatalára nézve az 1536 : 36. t. cz. megtartatván,2

) hacsak a király és ország közszolgálatai miatt nem gátoltatnak, folyvást azon megyében lakjanak, melynek fejévé tétettek. És hogy a megyéknek s ez által az országnak közszolgálatbani bármely késleltető következetlenségei elmellőztessenek, tartozzanak minden három évben, vagy korábban is (amint azt a hivatalnokokban eszközlendő bármely változás szüksége megkívánja) tisztújító gyűléseket hirdetni és az előbbi alispánnal a nemesi rendből négy alkalmas jelöltet előterjesztvén, ekképen a tisztújítást megtartani. Az alispánok s más megyei tisztviselők a valódi nemesek rendéből és számából legyenek, kik birtokosok és érdektelenek, s azon megye földesurainak semmi részben nem lekötelezettjei. hatóságától is ; míg ellenben a vármegyék tartoztak őket élelmi szerekkel ellátni. Ez volt az oka annak, hogy ez a szerb katonaság valóságos terrorismust gyakorolt e vidéken ; és hogy a magyar rendek többször sürgették az úgynevezett szerb katonai helyeknek a közigazgatási hatóság alá való rendelését. Károly király azt meg is igérte ; de csak Mária Terézia hajtotta végre. Lásd ezt lejebb Haller István gr. főispánsága idejében. a) Ebben az van, hogy azon főispán, aki ellen a megye részéről igaz panasz emeltetnék, hivatalától megfosztassák, s helyébe más, a megye által ajánlott férfiú tétessék.