Századok – 1892
II. Könyvismertetések és birálatok - MANGOLD LAJOS: Anglia történeti irodalma az utóbbi években. 415
420 TÖRTÉNETI IRODALOM. Nutt foglalkozott e mondakörrel, ki azt kelta vagyis pogány eredetűnek mondja; Bendall szerint ellenben a Buddhaismusnak köszöni eredetét.1) Arthur királyban Rys egy Artorius nevű főnök és Artor kelta istenség egyesítését látja, magában a mondakörben pedig a napisten-kultuszát.2) Helyesebben járunk el, ha e mondakört Bretagne-ból származtatjuk, nem pedig Walesből. - Nagy Aelfredről mint fordítóról és Íróról Schilling,8 ) Wack4 ) és Schmidt 5) értekeztek. Az első megfigyelte, hogy Aelfred király Orosius világtörténetének fordítása közben az eredeti műnek mely részeit hagyta el. Mindazon adatokat, melyekben Orosius az uralkodók és fejedelmi nők romlottságáról és erkölcssértő dolgairól szól, Aelfred király mint erkölcsbiró és népének nevelője mellőzte. Viszont jámbor és hazafias intésekkel toldotta meg az eredetit. A latint csak gyarlón értette, onnan a félreértések egész serege. A római méltóságokat, czímeket, mértéket, súlyt angolszász fogalmakkal pótolta. - Ugyanily irányúak Wack és Schilling értekezései is. Az utóbbi ama következtetést vonja le Aelfred eljárásából, hogy már az angolszász nép is olyan szemérmeskedő lehetett, a milyen mai nap az angol nép.6 ) Az angolszász hódítók hajdani hazájára és a germán hódítás részleteire áttérve, ama nagy történetirónak értekezését kell felemlítenem,7 ) kinek a távol Spanyolországban márczius 16-án történt halálát csak imént hozta meg a táviró. Freemann Jiitlandot és Éjszaki Németországot mondja a hódítók őshazájának (Du Chaillu és mások ellenében, kik Skandináviáról álmodoztak.) Seebohm-mal polemizálva, elveti ama feltevést, mintha a jütlandi »anglok« a thüringiai »anglok«-kal azonosak volnának. Müllenhoff és Weiland8) ugyané nézetet vallják, Seelmann :i ) ellenben és Ranke ]0 ) nem idegenkednek a thüringiai őshaza feltevésétől. ') Nutt, Studies of the legend of the holy Grail. (Athenaeum 1888. 15. IX.), Bendall czikke u. ott 22, IX. 2) Rys John, Studies in the Arthurian Legend. (1891.) s) Schilling Hugo, Alfreds angels. Übersetzung des Orosius. (1886.) ') Wack G., Über d. Verhältniss von König Alfreds Übersetzung der Cura pastoralis »des Papstes Gregor I.« (1889.) 6) Schmidt Aug., Untersuchungen über König Alfreds lUbelübersetzung. (1889.) ") E csoportba való még : Turk, The legal code of Aelfred the Great. (1890.) 7) Freemann, The latest theories on the origin of the English. (Contemporary Rev. 1890.) 8) Weiland, Die Angeln. (Pestgabe für Hanssen«). o) Seelmann (a Jahrbüch. d. niederdeutsch. Sprache XII. kötetében.) ">) Ranke, Weltgeschichte IV. 218., hol egyébiránt Grimm Jakabra hivatkozik. (Gesch. d. deutschen Sprache. 604. 1.)
