Századok – 1892

II. Könyvismertetések és birálatok - MANGOLD LAJOS: Anglia történeti irodalma az utóbbi években. 415

418 TÖRTÉNETI IRODALOM. Angliában ismeretes, sokat utazott és sokat látott (Moszkvában pld. 30 évig tanároskodott) ; mint a maga nemében páratlan lelkes és szellemdús szónok pedig, ki ugyancsak érti Anglia múltját hallgatóinak szemei elé varázsolni és lelkükbe hazafiságot lehellni, nagy hírnévnek örvend. Az ujabb angol irodalommal azonban még nem ért rá behatóbban megismerkedni és újdonatúj theoriái közül néhány régi ismerősre akadunk. — Grant könyve tájékoztatni kívánja a kezdőt.1) — A németek közül csakis Liebermann és Winkelmann 2) foglalkoztak az angolszász korszakkal. Amaz a »Deutsche Zeitschrift «-ben ragyogtatja a kútfőkben való bámulandó jártasságát, emez az Oncken-féle népszerű vállalat számára írta meg az angolszászok történetét, mely műben, amint az természetes, sok pontban Lappenberg, Pauli, Stubbs és Freemann nyomain halad. Feltűnő, hogy Agricola hadjáratainak nagyobb fontosságot tulajdonít, mint pd. Schiller (a római császárok történetében) és hogy Nennius művétől nem tagadja el végképen a hitelességet. Helyes, hogy Patrick életrajzának megírása közben a Confessio-ra támaszkodik és hogy az angolszászok hódítását nem köti bizonyos évhez. Hengistet hajlandó történeti személynek elismerni ; részletesen értekezik az ír-keresztény és a római-keresztény egyház közötti versengésről és ez utóbbinak diadaláról. Aelfred szerinte a normannok ellen a maga részéről is kalózokat bérelt (mit Pauli és mások tagadtak.) Davis3) hasznavehető történeti olvasókönyvet állított össze, a német »Quellenbuch«-ok mintájára. Melléje sorozható Srveet kézikönyve.4

) Az angolszász jog- és alkotmányos kérdésekre nézve Elton eml. nuíve jön tekintetbe, továbbá Birch5) oklevélgyűjteménye, mely azonban hiányainál fogva nem volt képes Kemble ismert gyűjteményét pótolni és kiegészíteni. Earle6

) tanár bár csekély számú, de fontos angolszász oklevelek magyarázatára szorítkozott. Round7) 62 oklevelet közölt, melyek voltaképen az örökösödési jogra, uzsora perekre és a lovagi hűbérbirtokoknak a következő korszakban bekövetkezett fejlődésére birnak fontossággal. Ross

8) a leghatározottabban tagadja, hogy a germánok- és így hát az Grant Allen, Early Britain. Anglo-Saxon Britain. (Év nélkül.) 5) Winkelmann Ed., Gesch. der Angelsachsen his zum Tod König Aelt'reds. (1883.) s) Davis J. F., Anglosaxon chronicles from 800—1001. (1889.) ') Sweet, Anglo-Saxon reader. (1885. 5. kiad.) s) Birch G., Chartularium Saxonicum. Eddig 2 köt. e) Earle J., Handbook to the land charters and other Saxonic documents. (Oxford). ') Bound, Ancient charters, royal and private, prior to 1200. (Piperoll society 1888.) 8) Ross D. IF., The early history of landliolding among the Germans. (1883.)