Századok – 1892

Értekezések - JAKAB ELEK: Magyar-lengyel unitárius érintkezések. - I. közl. 297

a xvi—xvii. században. 315 és főleg a régi - XVI. századbeli — magyar irodalom nagy kárára.1

) Másik nagyhírű iskola főnök 1767 körűi Gréyza (lengyel néven Geyzanoicits) József, a száműzött lengyelek közül előkelő házból származott ifjú, a kinek már iskolafőnök korából igen feltűnő beszédei ismeretesek, így az Eleven temettség és Halottas Szombat czíműek; elébb Tordán volt rector, azután Toroczkón. Innen Kolozsvárra hozták papnak és a keleti nyelveket tanító lectornak, mely tisztébe 1781. szept. 4. igtattatott be s az úgynevezett szent nyelvek (zsidó, görög) tanításáról tartott, közfigyelmet keltett tudós és elmés beszédet.2) Mint papnak sok ismerettel, játszi elmével s gyönyörű irálylval irt prédikácziói maradtak fenn egy kötetben, melyet én a tudós Koronka Antaltól emlékűi kaptam s szintén a székely-keresztúri középiskolának ajándékoztam. A lengyel papok közt azért nem említettem meg, mert Géyza jókor szívvel-lélekkel a magyar eklézsia híveihez csatlakozván, mint ilyen kapott különböző alkalmazást, s mindenikben geniálisan, nagy tetterélylyel és sikeresen felelt meg a közbizalomnak. Kiadta nyomtatásban az unitárius Halotti Énekeskönyvet, a mi nevét mint egyházi iróét fentartja. Még van egy iskolafőnök, a kinek neve fennebb előfordult, a Stegmann lengyel tanárral szemben elkövetett botrányos tett okozója, de ez feledést és pironkodást, nem méltatást érdemel. A főiskola polgárai közt első volt a tógás deákok nngy társasága. Ok voltak a legöregebbek, fel 25—30 évig, tantárgyaik: hittan, bölcsészet, zsidó és görög nyelv, utóbb a német és ínég több tantárgy is. E társaságba bejutás a legmagasb fokú iskolai képzettséget kivánta. Ebből választatott szótöbbséggel az öszszes tógás deákok által a főnök, s a többséget nyertet a rector mutatta be az ifjúságnak. Ennek az iskola tagjai közül egyedül volt joga pálczával járni, a hibázókat megbüntetni, szükség esetében az első éveseket (Novitius) tömlöczbe (Career) tétetni. A főnök tiszte s joga volt, ha élni akart vele, az ékesen szólás tudományát (Rhetorika) tanítani, az iskola anyakönyvei és pénztára nála állottak, a lakszobákat éjjel ő vizsgálta meg, a kik kün maradtak (Absentes) följegyezte s a szombati iskolai törvényszéken megbüntette ; ő rendelt ki hetenként a közrendre felügyelőt (Oeconomus), az iskolai tisztviselőkre vigyázott, az ifjak panaszát első hatóságilag meghallgatni s a lehetőségig orvosolni köteles volt, szóval: az iskola főnöke volt a rector helytartója és személyese. *) Ez értekezés már fel volt olvasva, mikor Kanyaró Eerencz tanár erről írt jeles műve megjelent. — I r ó. a) Az Unitár. Vallás Történetei Erdélyben 179. 1.