Századok – 1892

Értekezések - PAULER GYULA: A Hartvik legendáról. 279

280 Í'AULKR GYULA. 2. A legenda maiort vagy a nagy — de csonka legendát; erről különösen ki kell emelnünk, — mint a Hartvik legenda megbirálásánál egyik lényeges pontot — hogy külföldi irta. Több helye mutatja ezt ;például, hogy a magyarokat a kárhozat és tudatlanság fiainak, isteni tiszteletet nem ismerő vad és kóbor népnek nevezi; a koronát »imperalis excellentie signum«-nak a »császári fenség jelé«-nek mondja, mit a magyar Hartvik azután »regalis excellentie signum«-ra vagyis »királyi fenség jelé«-re változtat, és végre, hogy szerinte Géza »convocatis . . . Huogarie primatibus cum ordine sequenli« teszi Istvánt utódjává. E kétféle rend kifejezése nálunk teljesen szokatlan ; nem is felelt meg a valóságnak, de igenis megfelelt a különbségnek, mi p. o. a cseheknél a lések és vladykák közt létezett, kiket a XT. század végén és a XII. század elején élt prágai Kozma »Bohemi primi et secundi ordinis«, »secundi ordinis milites«, »primi et secundi ordinis milites«-nek nevez krónikájában.2) 3. Szent István legendájának azt a formáját, melyet Chartuicius püspök műve gyanánt egyedül ismertek nálunk az ujabb időig, a míg tudniillik 1781-ben Mancini a legenda maior és minort, és e század derekán Erdy a pesti codex legendáját kiadta. Azok akivonatok, melyeket 1349. és 1350-ben a fehérvári, váczi, esztergomi káptalanok, a somogyi tized adományáról, mint a »Per sanctissimos papas approbata et autenticata« legendából kiírtak, ennek és nem a pesti codex legendájának felelnek meg. E legenda a legenda maior magyarellenes, némely kitételeit módosítja, p. o. a magyar nemzetet gyalázó szavait, az »imperalis« jelzőt elhagyja — más különben, jobbára szolgailag lemásolja, úgy hogy annak némely nem szabatos kitételeit, mint a »secundi ordinis« nemeseket is híven leirja. Még jobban ragaszkodik a legenda maiorhoz 4. a pesti codex, mely — mint a Századok 1884-iki folyamában bővebben kifejtettem — a magyar felfogású Hartvik legendába visszahelyezi a legenda maior szándékosan kihagyott ') Lásd részletesebben a »Hartvic-legenda és pesti codexe« czimű értekezésemet Századok, 1884. 739. s. kk. 11. — Imperalis excellentie signum. Legenda Major, l'ont. D. k. I. 18. ") Jírecek, Das Recht in Böhmen und Mähren. I. 30.