Századok – 1892

Értekezések - PAULER GYULA: A Hartvik legendáról. 279

A HARTVIK LEGENDÁRÓL. Karácsonyi János a Századok mult számaiban a kérdésről értekezett, kik voltak hazánkban az első érsekek ? Fejtegetésének egyik főpontja, bogy Szent István az az életrajza, melyet Hartviknak tulajdonítanak és Kálmán királynak van ajánlva, nem a XII. században, hanem a XlII-ikban Íratott és az elő beszédben említett Kálmán király nem könyves Kálmán királyunk, hanem IV. Béla öcscse, Slavonia herczege, a ki egy darabig Halics királya volt, s a királyi czímet azután is, hogy országát elvesztette, viselte. Az okokat, melyekkel Karácsonyi J. ez állítását támogatja, jobbára már M. Florianus is felhozta a Fontes Domestici I. kötetében, a Hartvik-féle legenda pesti codexének kiadásakor s azokra ugyancsak itt a Századokban több mint tíz évvel ezelőtt egy álnevű iró — Hartwigus — derekasan megfelelt.1) Mikor tehát én újra a kérdéshez hozzá szólok: nem kerülhetek el némi ismétléseket; szolgáljon azonban mentségemre a tárgy fontossága, mely megérdemli, hogy újra meg újra meghányjuk, és Karácsonyi úr czikke, mely jobbára szintén csak régi állításokat ismétel. Tudvalevőleg a szent király életéről három vagy ha a Hartvik legendát és annak pesti codexét külön dolgozatnak vesszük, — négy külön legendát ismerünk : 1. A legenda minor vagy kis legendát ; erről itt nincs mit megjegyeznünk.2) ') Századok, 1881. 692. s. kk. II. ') Sok iró e legenda e szavaiban »Licet autenticos librorum script uras revolvatis, tarnen bec breviora legit,e« (Font. Dom. I. 2.) czélzást lát Szent István más legendáira ; de az iró itt csak általánosságban beszél nagyobb igényű és szerényebb, kisebb művekről. Azért mondja : »breviora« — többes számban, minek nem volna értelme, ha csak a maga legendájáról beszélne és ezt hasonlítaná más Szent István-féle legendákhoz. SZÁZADOK. 1892. IV. FÜZET. 19