Századok – 1892
II. Könyvismertetések és birálatok - TAGÁNYI KÁROLY: Orosz történetirás. - II. közl. 237
242 történeti irodalom. erővel és igazsággal kimutatni ez időszerint nem lehet. Talán ez az igazi oka annak, hogy Uovajszkíjnek e várva várt kötete egy kis csalódást idézett elő, s a kritika egyértelmüleg elsietett munkának jellemezte. A XVII. század diplomácziai történetéből Forszten (Zsurn. Min. Narodn. Proszv. jun. füz.) Svédországnak Oroszországgal való tárgyalásait dolgozta fel 1633—48-ig a stockholmi levéltár adatai alapján. Hazánkról s Erdélyről is van benne szó, de a kilátásba helyezett további kutatásoktól II. Rákóczy Györgyre vonatkozólag sokat remélhetünk. Ugyané századból egy horvát papnak : Krizsanics Györgynek furcsa oroszországi szereplését ismerteti BerezsJcof (Zsurn. Min. Narodn. Proszv. októb. és novemb. füz.) terjedelmes tanulmányban. Bennünket mindez inkább csak lélektani szempontból érdekel, hogy t. i. a horvát kath. papság közt a szláv testvériségnek már akkor is voltak fanatikusai, kiknek semmi sem volt lehetetlen. Krizsanics zágrábi kanonok egyenesen azzal a szándékkal ment 1659-ben Oroszországba, hogy az oroszokat megtérítse, és erre aztán őt — méltán Szibériába küldték. Különben egy nagy tervet is dolgozott ki Krimnek meghódítására, melynek kivitele természetesen szintén lehetetlen feltételekhez van kötve, hogy péld. a lengyelek és oroszok béküljenek ki egymással s azután .... — azt hiszem a többire senki sem kiváncsi. Az orosz cs. palaesztinai társaság legutolsó 30-ik kötete x ) a mi szempontunkból is fontos adatokat tartalmaz. A XVII. századi török birodalom egykorú leirása ez, mely a maga nemében egyetlen. Szerzője ugyanis egy Dorochin nevű orosz ember, a ki 1662 táján török fogságba esvén, janicsárrá lett s mint ilyen, Törökország minden részében megfordult s kiszabadulása után megírta viszontagságait. Buda 1686. évi visszafoglalásának is szemtanuja volt, valamint sok más csatáknak is. Élményei leírásán kívül, munkája topographiai tekintetben is tanulságos. A legújabb kor történetével, mint Oroszországban mindig, a múlt évben is rendkivül sokat foglalkoztak. Tatiscsef az ismert nevű orosz diplomata, a »Ruszkíj Vjesztnyik« külpolitikai levelezője, I. Napoleonnak Sándor czárral váltott eddig ismeretlen levelei alapján Oroszország szerepét — leszámítva a nagyon is átlátszó tendencziákat — egészen új világításba helyezte. Munkája azóta francziául is kijött, az orosz eredetit pedig a »Ruszkíj Vjesztnyik« hozta a mult év folya-') Szyrlcu. Opiszanije Tureczkoj Imperiji, szosztavlyennoje ruszkim bivsím v plyenu u Túrok v XVII. vj. S.-Peterburg. 1891. Izdanije Imp. Pravoszlavn. Palesztinszk. Obsosesztva.
