Századok – 1892

II. Könyvismertetések és birálatok - TAGÁNYI KÁROLY: Orosz történetirás. - II. közl. 237

238 történeti irodalom. denütt a sziklás szakadékos part meredékein találhatók, ott a hol egyúttal a folyó kanyarodik, (innen a mi -Sze^-összetételű helyneveink is) öblöt képez. A magaslatokat 7—9 orosz rőf mélységű árok veszi körül s efölött — annak mentén fafalak húzódtakvégig,közben egy egy kapuval. Az egész erődítmény tehát a gyűrű formájához hasonlított (lásd Győr nevű helyneveinket), mely azonban nem volt teljesen csukott, mert két végével a vízparthoz támaszkodott. Egy helyen egy nagyobb ilyen vár mellett s azzal contactusban a mellék magaslatokon két kisebb vár is látható. Az így gyűrűbe fogott 4—6 magy. holdnyi terület tele van széles és mély árkokkal és dombokkal, melyek ma is látható nyomai az egykor szorosan egymás mellett nagy sokaságban lakó kazárok földkunyhóinak és sátrainak. Az ilyenekben természetesen csak télen által laktak vagy nagy veszedelem idején, mert mint a kútfők mondják, — tavasszal már kiki a maga földjére ment. így nézhettek ki őseink földvárai is, s a Markof által fölfedezett typus talán a mi kutatóinknak is támaszpontul szolgálhatna. Az orosz irodalomban már évek óta nem jelent meg oiyam munka, mely hazánk történelmét annyira közvetlenül érintené,f mint Grot Konstantinnak »Magyarország és a szlávság történetéből a XII. században« ') czirníí könyve. Ez ugyan már ismertetésünk tulajdonképeni körén kívül esik, mert még 1889-ben látott napvilágot és mint halljuk, Grot könyve nemsokára magyar fordításban is meg fog jelenni. Mivel azonban eddig irodalmunkban tényleg sehol sem volt ismertetve, meg nem állhatjuk, hogy abból az alkalomból, midőn a szentpétervári akadémia a mult év szeptb. 25-iki ülésén e munkának az Uvarof gróf-féle 500 rubeles kis díjat odaítélte — róla egy két szót ne szóljunk. A jeles I varsói tanár már régóta foglalkozik hazánk régibb történetével, I de mostani műve az eddigieknél nagyobb szabású s egy egész kort a II. Gyejcsa királyét s közvetlen utódaiét 1141 — 1173-ig öleli föl. Sietünk készséggel elismerni szerzőjének nagy szorgalmát, a kútforrásokban való jártasságát és lelkiismeretességét, úgy hogy e mű történetírásunkat kétségtelenül új és érdekes adatokkal fogja gazdagítani. A mi azonban styljét, előadását illeti, az igen nehézkes, darabos, s adatain egy perczig sem tud uralkodni. Álapfelfogását az orosz szlavofilek ismeretes frázisából kapta készen, hogy a keresztes hadjárat nem volt egyéb, mint a latingermán világnak küzdelme a görög-szláv világ ellen ! Ilyen furcsa felfogás mellett természetesen, Grot több, nagyon is eredeti felfedezésre jut hazánk történetében. így például, hogy csak a ') Grot, Iz isztoriji Ugriji i szlavjansztva v XII. vjekje. Varsó 1889.