Századok – 1892

Értekezések - ZSILINSZKY MIHÁLY: Csongrádvármegye főispánjai - II. közl. 213

218 zsilinszky mihály. sorsát, mert megszokta új földesurait, a kik semmivel se voltak roszabbak, mint a régiek. A nemesség megoszlott. Egy része az erdélyi fejedelem adományát birta ; más része pedig a magyar királyét. A törökkel szövetkezett erdélyi fejedelem adományai azonban gyakorlatilag is valósíthatók voltak, míg a magyar király adományai csak a puszta jogfentartás értékével birtak. Innét van, hogy a magyar király adományosai és alattvalói többnyire kiköltöztek Csongrádvármegyéből. Legtöbb baj volt az adóval, melyet mindenik fél a maga jobbágyaitól, a maga módja, szerint hajtott be. A magyar király a várak szükségletére rendesen a körülfekvő vármegyék adóját rendelte. így például 1558-ban és utána néhány évig Gyula vára részére a következő vármegyék voltak megadóztatva : Zaránd, Békés, Arad, Csanád, Csongrád, Torontál, Külső- és Belső-Szolnok. De ezekben az adó csak nehézséggel, erős katonai fedezet mellett volt behajtható, daczára annak, hogy a töröknek hódolt falvak törvény szerint csak felét fizették a megszavazott országos adónak. Az 1559-dik évi összeírás szerint Földváry István rovó Zaránd, Békés, Csanád, Csongrád, Belső-Szolnok és Arad megyékből, az egyik félévi adóra 7635, a másik félévire 7438 portát számított össze.1

) Csongrádban ez idő tájban a következő községek léteztek : Martély, Szegvár, Szentes, Szent-László, Bökény, Ellés, Hékéd, Szelevény, Szent-György, Cseke, Temerkény, Sövényháza, Szánthó, Felgyő, Anyós, Algyő, Körtvélyes, Mindszent, Csépa, Halásztelek, Appor, This (Teés), Csány, Deregegyháza, Fark, Körözd, Dócz, Serkéd, Pusztaszer, Tápé, Máma, Gyoj, Martonos, Bekithő, Polt, Csongrád, Ecser, Orosháza, Péter-Monostora (Péteri), Barts, Pál-Monostora, Saáp, Saápegyháza, Méregegyháza, Láng, Ketlebetz, Zenta, Mátyusegyháza, Veresegyháza, Mágócs, Szent-Mihályfalva és Szántótelek.2) A vármegyei hatóságokról annyit tudunk, hogy sok helyen rendes tisztviselők működtek, rendes közgyűlések tartattak, határozatok hozattak és azok a nehéz viszonyokhoz képest végre is hajtattak. De az ily gyűléseket nem a vármegye területén tartották. Az alispánok, szolgabírák megtelepedtek egy-egy szomszéd vármegye területén, ahol a török hatalom nem volt érezhető s onnét ') Csánky D., Bornemissza Benedek gyulai kapitánysága. Békésm. ÍCvk. VIII. 81. 1. ') Palugyai, IV. 415—417. V. ö. Zaránd, Békés, Csanád, Congrád, Külső-Szolnok és Arad vármegyék helységeit 1561-ben. Tört. Adattár I. 1871. évf. 328. 370. 423. 1.