Századok – 1892

Értekezések - ZSILINSZKY MIHÁLY: Csongrádvármegye főispánjai - II. közl. 213

csongrádvármegye főispánjai. 219 kormányozták vármegyéjüket. Igaz, hogy az ilyen távolból való kormányzás nagyon tökéletlen volt, s a nép maga — kivált peres ügyekben — kereste a bírót ott, a hol közelebb találta : tehát a töröknél is. Ez gyakori eset volt Csongrádvármegyében. Azért olvassuk a Csongráddal egyesített Heves vármegye egyik közgyűlési jegyzőkönyvében a határozatot, hogy végrehajtásoknál a felek nem hódoltságbeli szolgabírákot is használhassanak.1) Itt meg kell jegyeznünk, hogy Csongrádvármegye egy ideig Pestvármegyéhez volt csatolva ; és minthogy annak főispánja nem volt, tehát Csongrádnak se volt. Ily esetekre az 1578: 4. t. cz. akként rendelkezett, hogy a mely vármegyében főispán nincs, ott mindenkor az alispán vezesse az ügyeket. így volt ez Csongrádvármegyében is, ámbár itt a kormányzás — mint láttuk - a rendes tisztviselők távolléte miatt inkább névleges, mint tényleges volt. Semmi se mutatja jobban a rendkívüli viszonyokat, mint az, hogy a Pestmegyéhez csatolt Csongrád gyűlései nem itthon, nem is Pesten, mivel ott is török uralkodott, hanem a Nógrád vármegyében levő Eülek várában tartattak. Hogy pedig a két vármegyének ügyei össze ne kevertessenek, a gyűlések akként voltak rendezve, hogy egyik napon Pest, másikon pedig Csongrád ügyei tárgyaltattak. Pest vármegye levéltárában most is megvannak azok az iratok, melyek Csongrádvármegye ezen korbeli közigazgatására vonatkoznak ; de a füleki iratok, mivel a várbeli levéltár elégett, majdnem egészen elvesztek. Csak annyi maradt meg belőlök, a mennyit egy bátor hajdú a lángok közt, a levéltár ablakából kidobhatott. Egy tanuvallomási okmányból meg tudjuk, hogy 1630-ban Ráday András volt Pest, Csongrád és Nógrád vármegyék alispánja. A pestmegyei tiszti névtár 1638-ból Mocsáry Balázs alispánságával kezdődik. Az ezután következő alispán, Batik Gergely volt 1639-ben. Ezt követték a következő évben Batik János és Kutassy György helyettesített alispánok. 1641-ben Tassy János csongrádi szolgabíró lett alispánná ; két év múlva ismét Batik János következett. Ugy látszik, hogy az alispánok gyakori változása a zilált politikai viszonyok és az erőszakosan egyesített három vármegye tisztviselőinek versengése miatt történt. A versengés azonban megszűnt, mikor az alispáni székbe Eöldváry János személyében egy oly férfiú ültettetett, aki képes volt nemcsak az egyetértést helyreállítani, hanem családjának — kisebb nagyobb félbeszakításokkal — úgyszólván századokra biztosítani az alispánságot. O 1644-től egész 1657-ig, tehát tizenhárom ') Gyárfás, Jászkunok tört. IV. 247. 1. SZÁZADOK. 1892. III. FÜZET. 15