Századok – 1892

Értekezések - DR. KARÁCSONYI JÁNOS: Kik voltak az első érsekek? - III. közl. 201

kik voltak az első érsekek ? 205 Ez esemény egyszer-mindenkorra ketté vág minden olyan hozzávetést, hogy Radia és Asztrik egy személy volna. Radia, mint fentebb láttuk, 996 végén hazánkban tartózkodott, a pannonhalmi monostor apátja volt és Szent-Adalbert sürgető, kérő fölhívására sem ment Lengyelországba. A harmadik életirattal teljesen megegyezőleg mondja a pécsváradi alapítólevél, hogy a pécsváradi monostornak Asztrik volt az első apátja és hogy e monostor csak 998-ban vagy 999-ben alapíttatott (1015-ben az alapítástól kezdve 17 év telt el). Világos ebhől is. hogy Asztrik csak 999-ben jött hazánkba és így azzal a Radlával, a ki már Gecse vezér idejében itt tartózkodott, teljességgel fíem lehet egy személy. Két tanúnak egybevágó bizonyságát minden törvényszéknek el kell fogadnia, a történelmi kritika törvényszékének pedig annál inkább, mert ennek hivatása nem a kétségek szaporítását, hanem azok lehető eloszlatását követeli. Már most vegyük elő a XI. század tanúinak vallomásait. 1007-ben Szent-Henrik császár az általa alapított bambergi püspökség megerősítése, jóváhagyása végett Frankfurtban zsinatot tartatott. E zsinat végzéseit egy Magyarországból jelenlevő érsek is aláirta ezen szavakkal: »Anastasius Ungarorum archiepiscopus ss.« (subscripsi.) *) Ugyancsak a bambergi püspökség történelmével függ össze a második adat a magyar érsekekről. 1012-ben május 6-án szentelték föl a bambergi székesegyházat roppant pompával. 45 püspök volt jelen és mindenik külön-külön oltárt szentelt meg. A sok idegen közt egyszerre ismerősre akadunk. »A sírbolt (jobban mondva altemplom) előtt levő oltárt Aschericus magyar érsek (Ungarorum archiepiscopus) szentelte föl szent Hilarius, Remigius és Yedastus tiszteletéx-e.« 2

) E két tanú bizonysága szerint Szent-Adalbert iskolatársa és tanítványa, a mi két ismerősünk, magyar érsekekké lettek. De kérdés már most, melyik érseki széket foglalta el az egyik, melyiket a másik ? Azt mondhatná valaki : Mindakettő az esztergomit. Az ilyen ugyanis így okoskodhatnék : Anasztáz aláírásából azt lehet következtetnünk, hogy akkoriban a magyaroknak csak Oderán és »ad abbatiam, que Mezerici dicitur« érkezett. (Bielovszky I. 279.) Ez adatból világos, hogy a meseritzi monostor ez időtájt már csakugyan létezett ; vegyük már most hozzá Szent-Adalbert utjának irányát (Maincz, Magdeburg, Gnezen), az e tájon akkoriban létezó' monostorok ritkaságát, a két név hasonlatosságát (Mestrf—Meseritz) és be kell látnunk, hogy Mestrf-et joggal tarthatjuk Meseritz elferdített alakjának. ') Pertz, Monum. Germ. SS. IV' 796. 1 =) Pertz, Monum. Germ. SS. XVII. k. 635—36. 1. 14*