Századok – 1892

Értekezések - DR. KARÁCSONYI JÁNOS: Kik voltak az első érsekek? - III. közl. 201

204 i)r. karácsonyi jános. tehát német származású, Radia ellenben szláv. Hogy jutott volna Radia német névhez ? Talán úgy mint Adalbert ? Az nem hihető, mert őt az életirat megbérmálása után is Radlának nevezi, pedig azt Szent-Adalbertről Ítélve naffi tenne," lia a nevét altkor megváltoztatták volna. Vagy talán a szerzetbe lépéskor változtatta volna meg ? De akkor inkább latinos nevet kapott volna, mint Graudentius, Bonifacius stb. De továbbá Radia sohasem volt Rómában szerzetes és Szent-Adalberttel együtt. Pedig az életirat, ha nem is határozottan, de elég világosan jelzi, hogy az elbeszélt esemény Rómában történt és Asztrik annak környékét nagyon jól ismerte. Roppant erőltetett magyarázat volna, ha az eseményt Prágában történtnek, vagy Rómában ugyan, de akkor végliezmentnek tartanok, mikor Radia Szent-Adalbert visszahívása végett 994-ben Rómában tartózkodott. Ámde mindezen kétes becsű föltevés lehetetlenné válik az állal, hogy az életirat Asztrikot »clericus eius« az »ő (Szent-Adalbert) udvari papjá«-nak nevezi. Radia, mint fentebb kimutattuk, soha sem volt Szent-Adalbert »clericus«-a, egyszerű udvari papja, hanem »pappas«-a, tanítómestere. Miután így ez életirat legalább figyelmeztetett a két ember közt levő kiilömbségre, bátran haladhatunk tovább. A két első életirat a mint elbeszéli, hogy Szent-Adalbert 996 augusztus körül Lengyelországba Boleszló vezérhez vonult, azután több oly dolgot említ fel, a melyek megtörténte hosszabb időt követelt; nevezetesen említik, hogy Szent-Adalbert innen küldött követeket Prágába ; itt várta meg, míg Boleszló követei a magyar udvarhoz mennek és visszajönnek. Ezt mind mondják, de egy szóval sem említik, hogy e hosszú idő, legalább félesztendő alatt, hol tartózkodott Szent-Adalbert ? De megmondja ezt Szent-Adalbert harmadik életirata a következő szavakban : »A szász-földről rövid időn elhúzódva, a lengyel tartományba vette útját és Meseritz (Mestrf) nevű helyre betérvén, ott monostort szervezett és számos szerzetest gyűjtvén össze, Asztrikot tette apátúl kormányzásukra.« ') E szavak azonban nemcsak Szent-Adalbert élettörténetét egészítik ki, hanem reánk nézve is nagyon fontosak. Ebből láthatjuk, hogy Asztrik Rómából Szent-Adalbertet elkísérte Szászországba, onnan Lengyelországba és ott a Posentől körülbelől 13 mértföldnyire nyugatra eső meseritzi monostor apátja lett.2

) ') Bielovszky, Monum. Poloniae I. k. 154. 1. 8) A harmadik életirat e monostort » Mestrf«-nek írja. Ilyen nevű monostor a régi Lengyelország területén ismeretlen. De Thietmár irja egy helyt, hogy Szent-Henrik 1007-ben Boleszló ellen hadakozván, átkelt az