Századok – 1892

Értekezések - DR. KARÁCSONYI JÁNOS: Kik voltak az első érsekek? - III. közl. 201

kik voltak az első érsekek ? 203 Szent-Adalbert testvére Kadzin-ból Graudentius, a cseh fejedelem testvére Strachvas-ból Christianus lett. Radia neve is erre a sorsra jutott. Elhagyta, fölcserélte azt a szerzetiesebb, elfogadott, latinos Anasztáz névvel. Radlának Anasztáz neve segít bennünket az ő régebbi, még Csehországban viselt hivatalának megállapításában is. XV. János pápa 993 május 31-én kelt s a brewno\v-i monostor számára adott kiváltságlevelében e monostor apátját Anasztáznak nevezi.1) E szerint a mi Radlánk 993 májustól 995 szeptember 27-ig 2

) brewnow-i apát volt s nagyon természetes, hogy mikor 995 őszén hazánkba jött, itt a pannonhalmi monostorban nem viselt kisebb tisztséget, mint az apátit. Hogy időrendben haladjunk és előadásunk annál világosabb legyen, visszatérünk újra Szent-Adalbert életiratához. Midőn az életirat Szent-Adalbertnek Rómában való életmódjáról. ott véghezvitt jó tetteiről beszél, egyszerre egy másik, bennünket nagyon közelről érdeklő emberről kezd szólani. »Miután Asztrik3

) mondja az életirat, az ő udvari papja (eins clericus) a szent férfiú ellen feddőleg, dorgálólag dühös elmével sok haszontalanságot fölhordott, gonosz vetélkedésében a józanság korlátain túllépve, elkeseredve odahagyta őt, mintha soha többet nem akarná látui. Fölkerekedvén pedig, miután egyik emberével egész nap lovagola, eltévedt. Nem találván rá arra az útra, a melyet különben úgy ismert, mint a tenyerét, a büntetésből megismerte, mily nagy bűnt követett el, midőn a püspökkel czivakodott. Továbbá a hiábavaló küzködés után estére a városba visszatérvén, a mit a haragtól elragadtatva emberi gyöngeségből vétett, azon Isten előtt teljes szivéből bánkódni kezdett.« 4) Ha ez elbeszélést jól szemügyre vesszük, mindjárt látjuk, hogy itt nem Radláról, hanem egészen más emberről van szó. Mindjárt a név teljesen különböző személyre mutat. Asztrik germán származású keresztnév, Fridrich, Heinrich, Hartvich stb.-vei rokon, mint első pillanatra látható. Valóban ismerünk is több német vagy frank férfiút, kik e nevet viselték.5) Ezen .Asztrik ') Migne 137. k. 847. 1. 2) Knauz i. m. I. k. 25. 1. s) A nevet a régi kéziratok Ascheriknak írják. Valamint aztán a régi Frideric-ből Fridrik lett, épen úgy az e kilökésével Asclieric-ból Aschrik, Askrik, vagy Asztrik. 4) E része az életiratnak több régi kéziratból kimaradt és jó ideig csak Surius kiadása nyomán volt ismeretes. (Monum. Germ. IV. 604. 1.) De hogy nem későbbi, XVI-iki hozzátoldás, azt bebizonyítá ujabban Bielovszky, a ki a königswarte-i kéziratban e részt is föllelte és újra közzétette. (Monum. Pol. I. k. 205.1.) 5) Mátyás FI., Hist. Hung. Fontes Dom. I. 183. Pez, Ber. Germ. Vet. Scriptores III. 608., 614. 11. Pertz SS. III. 56. 1. SZÁZADOK. 1892. III. FÜZET. 14