Századok – 1892
Értekezések - DR. KARÁCSONYI JÁNOS: Kik voltak az első érsekek? - III. közl. 201
202 i)r. karácsonyi jános. Szent-István a pannonhalmi monostornak adott kiváltságlevelében (13-ik sor) világosan mondja, hogy a somogyi fölkelés leveretéséig sem püspökség, sem monostor nem volt hazánkban a pannonhalmin kivűl ; feljebb pedig a 4-ik sorban azt is értésünkre adja, hogy ennek építését már az ő atyja megkezdette vala.1 ) íme tehát: Radia már Greese vezér idejében benn volt, és abban az időben a pannonhalmin kivül más monostor hazánkban még nem létezett, a kettő mintegy ujjal mutat arra, hogy másutt nem is lakhatott, mint Pannonhalmán. És mi volt ő ott ? Láttuk, hogy Radia nem utolsó ember volt Csehországban. Az ország követe és később közbenjáró volt ő ottan. Tekintélye Magyarországban is nagy volt, mert Szent-Adalbert egyenesen a királynéhoz fordul, hogy számára engedélyt kérjen a hazánkból való távozásra. De meg Szent-Adalbert, noha maga is szerzetes volt és a szabályokat tudta, ugyanakkor arra kéri Radiât : Ha teheted, szép szerivel, ha nem, szökve siess hozzám ! A király engedélye nélkül elhagyni Magyarországot utóvégre nem lett volna bűn, de még ott volt ám a monostor apátja ! Ennek engedélye is szükséges lett volna. Erről pedig Szent-Adalbert levele hallgat. S e hallgatásból következik, hogy Radia maga volt az apát és így őt a szerzetes fegyelem sem akadályozta volna, hogy Adalberthez csatlakozzék. Ekkép Szent-Adalbert életirata azt is elárulja, hogy Radia 996-ban pannonhalmi apát vala. Az ám! mondhatná valaki,- de a pannonhalmi kiváltságlevél szerint az első pannonhalmi apátot Anasztáznak hívták. Úgy van ! Csakhogy ebből nem Brúnó hitelességének megingása, hanem csupán az következik, hogy Radljr és—Anasztáz^ egy személy. Ezt az adatok egybehangzása oly erősen követeli, hogy már Dubravius és Hugo Menardus nevű régi írók is észrevették.2) A X. század végén élő német és olasz származású szerzetesek füleiben oly különösnek hangzottak a szláv és magyar nevek, hogy bár Szent-Benedek szabálya nem rendelte el, mégis megváltoztatták a szerzetbe lépő magyar vagy szláv nevét. így pl. ') Mátyás Flórián, érdemes tudósunk, tűnődik azon : mikép egyeztethető össze a pannonhalmi kiváltságlevél ezen állítása Szent-István legendáival. Külön értekezésre lesz szükség, mondja. Kár volna a fáradságért és időért. Sehogyse egyeztethető össze. De azért nincs semmi baj. A legendáknak azon állítását, hogy Szent-István csak a somogyi fölkelés leverése után fogott volna a pannonhalmi monostor építéséhez, mesének kell mondanunk, és az egész ügynek vége van. ") L. Knauznál Monum. Strig. I. k 25. és 43. 1 Támogatja ez adatot Arnold regensburgi szerzetes elbeszélése is. De hogy időrendet tartsunk, az ő bizonyságát csak később veszszük elő.