Századok – 1892

Értekezések - FRAKNÓI VILMOS: Nyomozások a pápai levéltárakban. - II. közl. 187

188 nyomozások Azon reménység biztatott, hogy a rejtély megoldását találom a lateráni levéltárban. Reményem nem ment teljesedésbe. Feltaláltam itt XXIII. János pápának Konstanczban 1415. február 1-én, Magyarország világi rendeinek kérésére, ezeknek és az alsó papságnak javára kibocsátott s eddig nem ismert nagyjelentőségű szabályrendeleteit, melyeket azután János pápa letétele után a konstanczi zsinat, Zsigmond felszólítására, hatályon kívül helyezett. ') De a királyi kegyúri jogok tárgyában kiadott bullát itt sem találhattam meg. Egyébiránt Zsigmond király a Konstanczban elért siker gyümölcseit csak rövid ideig élvezhette. Ugyanis V. Márton pápa nem érezte magát a zsinat végzése által kötelezve. Iratai, melyeket a lateráni levéltár száztizenöt regesta-kötetben őrizett meg, azt a meglepő tényt tárják föl, hogy a konstanczi zsinat után a szent-széknek Magyarországhoz való vonatkozásaiban lényeges változás nem állott be. Y. Márton csak úgy gyakorolta az érseki és püspöki székek betöltését, a reservátiók alapján, mint elődei. És pedig kétféle módon. Altalánosságban meg volt állapítva, hogy a főpapok áthelyezése és a pápai udvarnál bekövetkezett haláleset által megüresedett székek betöltése a pápát illeti. Azután gyakorlatban maradt, esetről-esetre, a főpap életében utódja kinevezésének föntartása. Ezen rendelkezések éle nemcsak a királyi patronátus, hanem egyúttal a káptalanok főpap-választási régi joga ellen is irányult. A pápa, a király és a káptalanok között eszerint évtizedeken keresztül bizonyos versengés, mondhatnók leplezett küzdelem folyt, melynek nem egy érdekes mozzanatát tünteti föl a lateráni levéltár. Erre nézve néhány példát hozhatok föl. 1417 augusztus 15-ikén Konstanczban állította ki Zsigmond a kinevezési okiratot, melylyel Rozgonyi Péter dömösi prépostnak a veszprémi püspökséget adományozta.2

) ') Fejér, Cod. Dipl. Vol. X. Pars V. 596. s kk. 11. a) Fejér, Codex Diplomaticus X. V. 691.