Századok – 1892
Értekezések - FRAKNÓI VILMOS: Nyomozások a pápai levéltárakban. - II. közl. 187
a pápai levéltárakban. 189 A veszprémi káptalan nem vonakodott Rozgonyit főpapjául elfogadni, de választási jogát is meg akarta óvni. 1417 november 26-ikán, a kánonokban megszabott módon, Rozgonyit püspökké megválasztotta. *) Mindazáltal V. Márton — bár szerfölött érdekében állott Zsigmond jóakaratát gondosan ápolnia — sem a királyi adományozást, sem a káptalani választást nem tekintette törvényesnek és jogérvényesnek. Ugyanis mind György veszprémi püspök, kit sok esztendő előtt IX. Bonifácz nevezett ki, de Zsigmond elfogadni vonakodott, mind Branda bibornok, kit XXIII. János pápa, György távollétének idejére, a veszprémi püspökség administratorává nevezett ki, életben volt. Ezeknek jogait és érdekeit V. Márton nem volt hajlandó feláldozni. Ezen félszeg helyzet hét esztendeig tartott. Csak 1424 tavaszán ért véget, amikor György püspök meghalt és Branda bibornok administratori tisztéről lemondott. Ekkor azután a pápa Rozgonyi Pétert püspökké kinevezte. De a bullában sem a királyi adományozásról, sem a káptalani választásról nem tesz említést. Ellenkezőleg kijelenti, hogy György püspök életében utódja kinevezésének jogát föntartotta magának, minélfogva a püspöki szék betöltésére ez esetben a pápán kívül senki más nem tekintheti magát jogosítottnak. 2 ) Egy másik bullában, melyet félesztendővel korábban bocsátott ki, szintén nincs szó a királyi adományozásról, de igen is a káptalani választásról. A kalocsai érsekség, Carmanus érsek halála által (1423), megüresedvén, a kalocsai és bácsi kanonokok ősi szokás szerint Bácson egybegyűlvén, Buondelmonte János pécsváradi apátot egyhangúlag megválasztották érsekükké.8 ) Az iránt, hogy a választást szintén királyi kinevezés előzte meg, alig merülhet föl kétség ; mert enélkül a két káptalan szavazatai nehezen estek volna a florenczi származású idegenre. ") Róka, Episcopi Yesprimienses. 236. ») Annus VII. Liber I. A. fol. 46/a. (Lateran !) 8) Az alább idézendő bulla nyomán. 13*
