Századok – 1892

III. Tárcza - Füzetes vállalatok. Apró nyomtatványok. - 170

tárcza. 171 »PODOLIN VÁROS TÖRTÉNETE«, mely a Történelmi Táv mult évi folyamában látott világot, külön kiadásban is megjelent. Az érdekes monographiát, melyhez okmánytár is van csatolva, Wéber Samu tagtársunk irta, kitől Szepességre vonatkozólag már több becses és alapos munkát birunk, többi közt Sz.-Béla város történetét, melyet más rovatunkban ismertetünk. Egy példány ára 50 kr s kapható a szerzőnél Szepes-Bélán. »A MÁRIÁSSY ZÁSZLÓALJ 1848/9-BEN« czím alatt Htgyessy Márton, kitől a forradalom idejéből már jelent meg egy monographia »Biharmegye 1848/49-ben« czím alatt, összeállította ezen, a forradalomban oly nevezetes szerepet játszott zászlóaljnak történetét — melynek egykoi-i parancsnoka ma is él. Jól irt füzetke s a forradalmi irodalomhoz érdekes adalék. »GRÓF SZÉCHENYI ISTVÁN EMLÉKEZETE« czím alatt Deák Lajos tagtársunk a marostordamegyei tanító-egyesület mult évi közgyűlésén érdekes tanulmányt olvasott fel, s ezt a tanító-egyesület, jeléül annak, hogy az emlékbeszéd szavai a jelenlevők keblében élénk viszhangra találtak közzétette. Deák figyelemmel kisérte a gazdag Széchenyi-irodalom legújabb termékeit is, s ezek felhasználásával készítette el a legnagyobb magyar jellemrajzát. Egy rövid felolvasás kis keretében ki tudta választani a legjellemzőbb s legfontosabb adatokat s azokból olyan képet állított össze, mely méltán lekötötte hallgatói figyelmét. A 35 lapnyi füzet ára 20 kr. »GENEALOGIE IN UNGARN 1889. und 1 890. Von Dr. Moriz Wertner. « Különlenyomat a Jastrow-féle Évkönyvből. Az összeállító főczélja a külföldi szaktudósokat megismertetni, hogy a fentirt két évben micsoda nevezetesebb dolgozatok jelentek meg a családtan terén. E czélból kijegyezte először is a Turul szakközlöny fontosabb czikkeit, rövid tárgykivonattal, azután azon önálló müveket registrálja, melyek megjelentek, közöttök a családi okmánytárakat, melyek e két évben elég szép számmal vannak képviselve. »EURÓPA ÉS A MÁJUS 3-IKI ALKOTMÁNY LENGYELORSZÁGNAK« czím alatt Srnolka Szaniszló tanulmányt irt, mely érdekesen vázolja a lengyel és a külpolitikai viszonyokat, addig az időpontig, míg néhány lelkes hazafi az 1791. év május 3-án a hires alkotmányt keresztül nem vitte. Ez alkotmányban a szász uralkodóházat örökösnek mondták ki. Frigyes porosz király coalitiót akart létrehozni az oroszok ellen s e czélból II. Lipótot is meg akarta tervének nyerni. II. Lipót, ezen éles eszű és nagy politikai belátással bíró fejedelem diplomacziai tevékenységét fejtegeti ezután a szerző a május 3-iki alkotmány elismertetésére s az e téren elért sikereit, úgy hogy már Katalin czárné is félig-meddig meg volt nyerve, midőn II. Lipót 1792. febr. 28-án hirtelen elhunyt, s erre nem sokára Katalin már ajánlotta az új felosztást. Az »ARCHIVIO ST0iiic0«-ból különnyomatban is megjelent Giorgetti bírálata, melyet Lánczy Gyula »Történelmi kor és jellemrajzok« czímü munkájáról irt. Bő kivonatban ismerteti Dantéról irt tanulmányait, érdemileg méltatván a jeles essay-ket.