Századok – 1892

III. Tárcza - Repertorium. Mangold Lajostól. - 172

172 tArcza. MORPURGO Sándor tanár a trieszti levéltárban eszközölt kutatásait »Notizie intorno alla guerra della successione spagnuola ed alla ribellione di Francesco Rákóczy IL, tratte dalle lettere inedite di Gian Battista Romaniui« czím alatt egy kis füzetkében közzé tette. Ezen Romanini Trieszt városa ágense volt Bécsben ; jelentései 1687 —1706. terjedő időközből maradtak fenn, melyek azért becsesek, mert irójok elsőrangú forrásból merítette az európai és udvari híreket. A spanyol örökösödési háborúra 62 levelet, a II. Rákóczy Ferencz szabadságharczára 48-at közöl Morpurgo, még pedig az utóbbira 1704. május 31-től 1706. aug. 28. E korra nézve, mint első rangú tudósító, bizonyára figyelmet érdemlő Romanini fennmaradt és most publicált levelezése. Végül még »Notizie varie« czím alatt általános európai érdekű híreket közöl a levelezésből a kiadó. REPERTÓRIUM. Búron de Marbot, Mémoires. I. Napoleon egyik leghíresebb lovastábornokának emlékiratai most kerültek a könyvpiaczra. Az I. köt. tartalmazza az Austerlitz és Eylau melletti csatákat ; a II. kötet különösen az orosz hadjáratot s az épen most megjelent III. kötet az oroszországi hadjárat végét s a császár uralkodása utolsó éveit. Marbot müve — mely a mémoire-irodalom legkitűnőbb munkái közé tartozik — egyébiránt azért is érdekelhet bennünket, mert az egykor oly híres Bercsényi nevü franczia huszárezrednek ő volt egyik utolsó tagja, a mint azt maga kiemeli. U/brich J. és Jetiinek Arthur, Das Staatsrecht der ősterr. ungarischen Monarchie. (2. kiad. Freiburg. B. Mohr. Füzetenkint 2 Mark.) Viadan Georgevics, La Serbie au congrès de Berlin. (Paris. Leroux. 1891.) Wlislocki IL, Volksglaube und religiöser Brauch der Zigeuner. (Münster. Aschendorff. 1891. 3 Mark.) Pietzger Rudolf b. (hadnagy a 9. sz. huszárezredben), Die Entstehung und Vergrősserung der ősterr .-ungarischen Monarchie in Form eines Stammbaums. (Bécs, Seidl.) »Mencilc, Krmaus Dániel életéből« czím alatt a cseh tudományos akadémia közleményei között (az 1887-iki évfolyamban a 183 s k. lapon) megjelent értekezésnek hőse ama Krmaus, ki 1707-ben a Rózsahegyen tartott zsinat megbízásából a német protestánsok védnökéhez, XII. Károly svéd királyhoz fordult, kit először is arra kért fel, hogy a Sárosmegyében lefoglalt protestáns iskolák visszaadását eszközölje ki, másodszor pedig arra iparkodott rávenni, hogy Rákóczy Ferencznek segélyt nyújtson. Schaefer G., Der Dom zu Fünfkirchen, Vergangenheit und Wiederberstellung. Zeitschrift für bildende Kunst. (Uj foly. 1891.)