Századok – 1892

II. Könyvismertetések és birálatok - DR. WERTNER MÓR: Hazai Okmánytár. VIII. köt. (Szerkesztette Nagy Imre) 163

164 történeti irodalom. Magyarország egyetemes történetére nézve kétségkívül III. Bélának 1153-ban (!) kiadott oklevele érdekes, melyből kitűnik, hogy az oláh és bolgár hadjáratban kitűnt osztrák vitéz­nek, Narad comesnek, ki három ezer osztrákkal jött be az országba, néhány Abauj megyei birtokot adományoz. Habár igaz is — a mit a szerkesztőség is kiemel — hogy ez okirat csak a XII. század után lett szerkesztve s hogy évszáma helytelen, mert 1153-ban nem III. Béla uralkodott, hanem II. Géza, mindamel­lett el nem tagadható, hogy azon oláh-bolgár viszályokról, melye­ket III. Bélának II. Izsák görög császárral kötött házassági viszonya következtében már régen sejtettünk, legelőször nyújt okiratos bizonyítékot. — Kár, hogy Narad utódját nem ismer­jük; az illető okmányt átirja IV. Béla 1261-ben Tamás fia Simon részére, 1417-ben pedig a leleszi convent a Boxa nb. Csapyak számára. A királyi ház családi története alig akad e kötetben valami új adatra ; legfeljebb említhetjük azon kún vezért, kit IV. Béla rokonának nevez s posthumus István királyfi végrendeletét, mely két, meg nem nevezett természetes fiáról tesz említést. Annál nagyszerűbb a nemzetségekre vonatkozó adatok hal­maza és tartalmuk gazdagsága. — Öt eddig ismeretlen nemzet­ségen kívül, még a következők vannak itt képviselve : Bór, Guth-Keled, Csák, Tét, Katliyz, Huntpázmán, Zách, Miskócz, Nádasd (roppant sok számmal). Monoszló, Buzád-Halold, Rathold, Kerény, Ják, Kán, Aba, Nána-Bezter, Bö, Hermann, Drusma, Haraszt, Ludány, Tomaj, Akos, Kamarcsa, Thekule, Zágráb, Pápa, Divék, Koppány, Borsa, Csanád, Szólók, Ajka, Győr, Hamva, Lád, Orsur, Nigol, Kartól, Kökényes-Renold, Osl, Sartivánocze, Sabmo, Kaplyon, a melyekre vonatkozólag a nemzetségi név puszta említésétől kezdve egészen a belőle kivált egyes családok és egészen új családtagokig minden fokot találunk. De van ezek­ben elég olyan is, mely a nemzetség keretén kívül is érdekkel bir. Bánk bánt pl. IV. Béla egyenesen vádolja Gertrud királyné meggyilkolásával s elbeszéli, hogy birtokaitól megfosztotta. A Ludány nb. Fulko-ról halljuk, hogy Friedmann zsidótól, a királyi kamara ispánjától (comes camerae regis) 1280-ban Zsigárd nevű nyitramegyei birtokot vásárolta. Friedmann köl­csön adott a királynak háromszáz márkát, melyért Guezte és Zsigárd helységeket kapta. S a mit végre ez okiratok az egyes személyek által szerzett katonai érdemekről mondanak, teteme­mesen hozzájárul ahhoz, a mit az Árpádok háborúskodásáról már eddig is tudunk. Nevezetesen gazdagítja e kötet az Árpád-kori névismét, melyet e helyen részletezni a rendelkezésemre álló tér meg nem

Next

/
Oldalképek
Tartalom