Századok – 1892

II. Könyvismertetések és birálatok - –S. –R.: Gyulafehérvár története. (Irta Király Pál). 158

160 töktéxet1 íkodai.om. dák háborúk eme megbecsülhetetlen adaléka száraz lajstrommá zsugorodik a kevésbbé tájékozott vagy érdeklődő olvasó szemek előtt. Az V. fejezet az indo-európai fajhoz s az ó-erani törzshöz tartozó dákok néprajzából, vallásismertetéséből áll ; a VI. a dákok hadügyét, harczi tactikáját adja elé, kimutatva: hogy a római birodalmat környező barbarok közül ők a legkitűnőbb várépítők, s erődítvényeik még Trajánnak is sok nehézséget okoztak, úgyhogy a Traján oszlop illustratiói is helyenkint nagymérvű erőfeszítésről és véráldozatról tanúskodnak. Ezek előrebocsátása után érkezünk a VII. fejezettel Apulumnak a legio I. Adiutrix által történt megalapíttatására. A tartomány pacificatiója után e legio Pannoniába vezényeltetvén (Brigetio = O-Szőny) helyét a XIII. legio gemina foglalja el. A legio a birodalom legvitézebb, legkipróbáltabb katonáit egyesíté magában. Az apulumi helyőrséget 6 cohorsra, vagyis 3600 emberre, illetőleg egy kettős cohorssal 4200-ra becsüli szerző. A. római vár a mai erődítvény által elfoglalt magaslaton állhatott s Flavius Vegetius minden szabályának megfelelt, A tizedik napokon ismétlődött fegyvergyakorlatokon kívül utak építésével, hidak, csatornák készítésével foglalkoztak. A nyilvános épületek legtöbbnyire e legio téglavetőiből nyerték anyagukat. Ok készítek el K. u. Iö8-ban Apulumnak Sárdtól kezdődő vízvezetékét s a kő- és vasbányászatnál is közreműködtek. A XIII. legio másfélszázados szereplése már magában jelentékeny nyomokat hagy Apulum történetében. De a katonai erődítvény mellett már K. u. 142. május 16-án szerepelni kezd a kanabe a Dasius Brennus által kötött s a verespataki viasztáblákról ismeretes vásárszerződésen. Hasonló szerződést köt 160. október 4-én Claudius Julianus miles leg. XIII. Gem. (centuria) Cl. Pliletussal. Mindkettőn így szól a keltezés : Actum Kanabis legionis XIII. geminae stb. Ez a kanaba a legio élelmezését s egyéb kényelmi szükségleteit biztosító vállalkozók, üzletemberek s a katonák családjai által telepített kunyhókból, ideiglenes barakokból állhatott s az ilyen telepesek sohasem birtak a testületi és gyülésezési jogokon túl városi kiváltságokkal. A kanabáknak ennélfogva illetékességi joga nincs, csupán tartózkodási jelleget ad lakosságának, (cives romani legionis XIII. Geminae, vagy veterani et cives Romani, vagy cives romani Moguntiaci vagy cives Romani in Troesmis consistentesj, kik a legio továbbköltözésével ép úgy felszedték sátorfáikat. Az ilyen táborvárosoknak külön nevük sem vala s az ott lakozók gyermekeikkel együtt megtarták eredeti honosságukat, mely a municipiumokba vagy coloniákba települőknél azonnal megszűnt.