Századok – 1892

II. Könyvismertetések és birálatok - –S. –R.: Gyulafehérvár története. (Irta Király Pál). 158

történeti 1roualom. 161-A kanabák administratiója az első században katonai, de a másodikban az ordo decuríonum intézkedik, mely azonos jellegű a coloniák és municipiumok decurionatusával. De a szép fejlődésnek indult kanabát alig félszázad múlva Kr. u. 167-ben a markomann báboruk lángba borítják s Dacia többi városaival Kolosvár-Napoca,a mai Torda-Potaissaval együtt Apulum is romba dől, úgy hogy Marcus Aurelius alapjából újjáépítteti s Apulumnak nevezi az új coloniát. Majd Septimius Severus Dacia hadállásait újra szervezvén Apulum a legio XIII. gemiuával a Maros alsó területét a két Küküllő, Olt mellékét és a déli határhegységet nyerte, míg a tartomány éjszaki részei a Potaissara vezényelt Legio Y. Mac. gondjaira jutottak. Csakhogy a daciai városokba az európai provinciák megcsappant népessége nem szolgáltathatott elég telepest s Apulumba is Keletről származott a lakosság zöme. Galaták, elgörögösödött kis-ázsiaiak, főleg syrek, kik babonáikkal, saját vallásukkal a vallási és politicai bomlást készíték elé. Ily népelemekkel Dacia latinisatiója sem sikerülhetett s a románok nyelve a latinul roszúl beszélő, saját tűzhelyeinél külön hazai idiomákat követő gyarmatosok útján ki nem alakulhatott. Apulum curiákra oszlott (idáig Xl-ről tudunk, C. I. L. III. 1043. T. 7. Bubalus ex decuria XI.) s ezek erősítek meg a decuriák végzéseit. A közgyűlés — curia — elnöki tisztét a duumvirek tölték be. Mellettük az aedilisek rendőri szolgálatot teljesítetteknek kezelék a szegény-alapot, a kiosztandó gabonát (annona). A quaestor a város gazdája, pénztárnoka. A papok (pontifex) élén a fiamén, vagyis a császárok tiszteletére rendelt pap állott. P. Aelius Julianus római lovag, kiérdemesült duumvir és vir egregius (C. I. L. III. 1182.). Mindezeket a község választja és javadalmazza. De az idegen istenek templomaiban szolgáló papokat a duumvirek jelölék ki. (így Sacerdos Numinum C. I. L. III. 1108., Sacerdos Jovis optimi Dolicheni 1301. a/b.). A polgárság társadalmi és vallási szükségleteinek könnyebb kiegészítésére ipartestületeket (collegium) alapít. így a hordárok (lecticarii C. I. L. III. 2886.), majd a collegia fabruni (fegyverművesek) c. centoniariorum (takácsok) dendraphorum szerepelnek Apulumban, mindannyian feltűnő buzgósággal áldozgatva a birodalmi főistenségnek : Jupiternek. Ezen collegiumok jelentőségét mutatja, hogy a takácsok (c. centoniariorum) székházát és iskoláját Septimius Severus és fia Caracalla idejében nagy ünnepélyességgel avatják fel. Ünnepeken az ipartestületek élénkíték a körmeneteket s a népünoepeket, míg az úri rend a főliadparancsnok fényes környezetéhez csatlakozott. A sokféle foglalkozás és jövedelem a SZÁZADOK. 1892. IT. FÜZET. 11