Századok – 1892

II. Könyvismertetések és birálatok - –S. –R.: Gyulafehérvár története. (Irta Király Pál). 158

történeti 1roualom. 159-alapon tervezett munkát. Király Pál irói tevékenységének súlypontja épen Dacia mívelődéstörténelmére esvén, nem csoda, ha szerző a hunyadmegyei történelmi és régészeti társulat várhelyi munkálatai közben szerzett gazdag tapasztalatait és széleskörű irodalmi eruditióját érvényesítve : a tartomány nyilvános életének amúgy is fő-fő színteréül és mozgatójáúl szolgált Apulum történetében Dacia változatos múltját is felöleli. A munka Dacia másfélszázados történetének összes feliratikig beigazolható mozzanatait kimerítő részletességgel tárgyalja s Király könyve sok tekintetben megérdemli az úttörő jelzőt, a mely szerzőjével szemben nagy várakozásra jogosítja mindazokat, kik Daciával foglalkoznak, vagy az iránt érdeklődnek. A földrajzi meghatározás után Dacia történelmileg ismert legrégibb lakosságára : az agathyrsekre tér s azokat a thrákok tartozékának nyilvánítja, egészen megengedhetőnek tartva Roeslerrel. hogy az agathyrsek neve a később hatalomra jutott rokontörzsek pl. a dákok feltűnésével szorult háttérbe, s hogy Herodotos korától Trajánig nagyjában ugyanazon népelem tartotta hatalmában hegyeinket. Terjedelmes és érdekes fejezet jut Dacia meghódításának, oly élénk színezéssel és drámai erővel rajzolva helvenkint a nehéz tusa jeleneteit és változatait, hogy a kevésbbé tanult olvasó is gyönyörködve forgathatja e lapokat. A Traján oszlopáról, Apollodorosnak e jeles alkotásáról szintén önálló fejezetben szól szerző, bőven tárgyalva az oszlop viszontagságait, építészeti, műtörténelmi jelentőségét, felemlítve a sokszor emlegetett oszlop technicai kivitelében felötlő különbségeket s az ezek alapján megállapítható három művész közreműködésének jellemvonásait. E megkülönböztetést főleg a Napoleon parancsára készült s a Louvreban szemlélhető galvanoplasticai másolatok teszik lehetővé. A két első henger vésője a legapróbb részleteket is észlelteti, s Traján jól felismerhető alakjából ítélve a kiséret főbb tagjait is élethíven ábrázolja. Az utána következő artifex egyforma chablon szerint dolgozott s lényeges alaki hibákat követ el. A 93 táblától a görög szobrászok Ízlésére valló kéz művei következnek. A részletek mellőzésével az összbenyomás élénkítésével, az alakok kidomborításával tűnt ki ez a mester. Király az egyes jelenetek ismertetésére is kiterjeszkedik, bár felfogásunk szerint megfelelő illustratiók mellékelése nélkül minden ilyen kísérlet kárba veszett. Felfogásunk szerint elég lesz vala a topographiai meghatározásokra, vagy a hadi felvonulás módját, irányát illustráló részletekre szorítkoznia s könnyebb érthetőség kedvéért mindezt — bár körvonalakban — rajzilag is adni kell vala. így az első (101.) és második (105/6. Kr. u.)