Századok – 1892

Értekezések - DR. KARÁCSONYI JÁNOS: Kik voltak az első érsekek? - II. közl. 131

138 PR. KARÁCSONYI JÁNOS. KIK VOLTAK AZ ELSŐ ÉRSEKEK? és tartjuk, hogy az a történeti anyag, a melyből a XI. század magyar történetét alkotjuk, inkább legyen egy pár kővel szegényebb, mintsem egy olyan is legyen közte, a mely az egész épület romlását okozza. Természetes a mondottak után, hogy Hartvik művét az első magyar érsekek kérdésében tekintetbe sem vesszük. IV. Végre utolsó régi író, a ki az első magyar érsekekről szól, Szent-István nagyobb legendájának szerzője. E műről már Mátyás Flórián kimutatta, ') hogy a XII. század vége felé, vagy a XIII. század elején készült. Állításait még senki sem czáfolta meg s mi is ahhoz csatlakozunk a következő okoknál fogva : a) A nagy legenda kézirata csak a XIII. század elejéről való, mert Gyula-Fehérvárt » A Iba-Transsilvana«-nak irja. b) Ennek szerzője is »kánoni választás« és »fraterna constitutio« útján tölteti be a főpapi székeket. c) Szintén azt állítja, hogy Szent-István 10 püspökséget és azok közt csak egy érsekséget alapított. E kettő pedig, mint fenntebb kimutattuk, csak a XIII. század elején író szerzőnek tulajdonítható. Ez író ennélfogva szintén nem, vehető első rangú tekintélynek Szent-István korára nézve. Állításai csak akkor érdemelnek hitelt, ha más kútforrásokkal ellentétbe nem jönnek. Nem vehettük föl egyenesen az első magyar érsekekről írók közé Szent-Adalbert életiróit : Kanaparius János és Brúnó vértanú érseket, és a »Passio s. Adalberti« czímű munka szerzőjét, mert ezek közvetlenül és névleg magyar érsekekről semmit sem szólanak. De mivel, mint mindjárt látni fogjuk, közvetve nagyon is nagy jelentőségűek, némi tekintetben döntők, itt utólag mondunk rólok egy pár szót. Mind a három életíró műve teljes hitelességű. Mert Kanaparius Szent-Adalbertnek szerzetestársa volt és vele együtt egy monostorban lakott, Tudósításait egyenesen Szent-Adalberttől vehette. Brúnó Szent-Aclalbertnek közvetlen kortársa volt, és adatait Szent-Adalbert tanítványaitól és munkatársaitól gyűjtötte össze. A »Passio« szerzőjepedig a két elsővel teljesen egyezőleg ír, a mi hiteles voltát szintén kétségen kivül valóvá teszi.2) DR. KARÁCSONYI JÁNOS. !) Hist. Hung. Fontes Dom I. k. s) V. ö. Pertz, Monum. Germ. SS. IV. 575 — 579. IL