Századok – 1892

Értekezések - PÓR ANTAL: I. Lajos király követsége a szentszékhez Avignonba 1346. elején. 139

I. LAJOS KIRÁLY KÖVETSÉGE A SZENT-SZÉKHEZ AVIGNONBA 1346 ELEJÉN. A sűrűn váltott levelek közt, melyek Endre lierczeg iszonyú lialála következtében Avignon és Visegrád közt jöttek és mentek, aligha volt keményebb egy is annál, melyet I. Lajos király az 1346. év elején VI. Kelemen pápához küldött. A levelet magát eredeti fogalmazatában ugyan nem ismerjük ; de a pápának 1346. márczius 14-én kelt válaszából következtethetünk tartalmára. Lajos király kíméletlenül lerántja az álarczot szerencsétlen öcscse gyilkosairól. Megnevezi Johannát, a »fejedelmi rimát«, és követeli, hogy a pápa trónvesztettnek nyilvánítsa őt, országát pedig neki, a siciliai királyi ház elsődszülöttje elsődszülöttjének, és öcscsének, István berezegnek adja. Vádolja Talayrand bíborost, mint a királynő bűntársát ; ő úgymond — legelső tanácsolta s aztán előmozdította a gyilkosságot. Sőt vádolja magát a szentszéket, a mely Endre berezeg koronázását egyik határidőről éveken át a másikra halasztotta, s ekként időt engedett azoknak, kiknek csak az volt, most is az a czéljok, hogy a magyar királyi házat megillető koronát elrabolják és meggyalázzák. Boszút, véres boszút követel tehát. Nem szándékozunk e helyt érdemlegesen megbírálni mélyen szomorodott Lajos királyunk föllépését, amiért a pápának nagy mérséklettel irt válaszát is hallgatással kell mellőznünk. Ha annyit említünk, hogy a magyar király levele nagy elkeseredést szült Avignonban, ezt is csak azért teszszük, hogy Villani Jánosnak tudósítását,2

) mely szerint a pápa nagy boszuságában a magyar követeket maga elé sem bocsájtotta, magának a pápának szavaival czáfoljuk meg, melyekből megértjük, hogy a magyar követség illő tisztelettel kézbesítette neki Lajos levelét.3

) ') Theiner, Monum. Hung. I., 708. 1. s) Muratori XIII., 939. 3) »Celsit.udinis tui, fili carissime, litteras per ambaxatores tuos nobis a parte tua cum débita reverentia presentatas reeepimus.« i. h.