Századok – 1891

Könyvismertetések és bírálatok - H. A.: Hervoja és misekönyve. (Ism.) 578

történeti irodalom. 581' épen azért, hogy arcza szabadon maradjon, piros párta takarja elől három, boglárba tűzött darutollal. Lőszerszáma nagyon egyszerű. A nyeregkápa az akkori szokáshoz képest elől hátul magas és behajlított, nyeregöve azonban sajátságos, 3 ágú kengyele van, a kantárja pedig vörös szíjból készült, a mi nyugaton nem volt szokásban. Ábrázata, melyet nem épen kellemesnek mondanak az egykorúak, úgy látszik hízelgőleg van megfestve, azonban így is fölötte jellemző ; álla hegyes, ajkai ellenben erősen kicsucsorodnak. Igazi arczulata ez egy mind erkölcseiben, mind életmódjában vad férfiúnak, kinek vastag durva hangjáról egy adoma is maradt fenn. Csupor Pál t. i. egyszer találkozván vele, kaczagásbantört ki idomtalan voltán és ökör módra bőgött feléje. Midőn aztán Pál bán csatát vesztett a török ellen és foglyúl esett, Hervója ökörbőrt húzatott reá: »ki mint ember ökörmódra bőgtél — mondván ime vedd fel most annak bőrét is.« Nagyfontosságú Hervója pompásan kiállított herczegi czímere, mely lovas képéhez hasonlóan egy egész oldalt foglal el. Ezüst mezőben, melyet felső részén két vörös pólya metsz párhuzamosan, vörös ruhájú vaskeztyűs álló kar balra hajlott kardot tart, baloldalt kétfai'kú vörös oroszlán ágaskodik. A sisakdísz ugyanolyan kardot szorító kar, mint a pajzsban. Az aranyszegélyű vörös sisaktakarót vörös és ezüstből font tekercs fogja körűi. A sisakot fehér szalag köríti, rajta e fölirás olvasható : Arma dni chervoie ducis spalatensis. A kardot tartó kar a király hűbéresét jelenti, ez a herczegi méltóság jelvénye, a kétszer is előforduló családi czímer egészen más. E herczegi czimer nagy fontossággal bir a bosnyák tartományi czímer történetére és fejlődésére nézve ez magyarázza meg ugyanis az »aranymezőben ezüst felhőből kinyúló kardot tartó kar« eredetét, a mely egész Boszniában 300 éven keresztül tartományi czímerül használtatott. A kardot tartó kar észak-nyugati (horvátnak nevezett) Bosznia czimere maradt, mely rész a belföldi dynasztia bukása után is hű maradt volt még Magyarországhoz. S ez a kar látható Katalin, utolsó bosnyák királynő sírkövén levő czímer szívpajzsában is. Az oroszlán azonban eltűnt s Hervója egykori fővárosának, Almissának czímerévé lett. Ezek után térjünk magára a misekönyvre. Mikor jutott török kézre s mikor került az Adria mellől Konstantinápolyba ? — nem tudjuk. Egyesek a Corvina könyvtárból valónak mondják. .Tagié tanár ellenben azt olvasta ki a glagol szövegből, hogy Hervója iratta és egy sz. Mihályról nevezett dalmát templomnak ajándékozta. Valószínű, hogy ez az abaissai, ma is fennálló sz. Mihály templom. Ez volt Hervója udvari temploma, maga a város pedig, melyet 1401 előtt foglalt el, székhelye ; a glagol irás