Századok – 1891

Tárcza; Állandó rovatok - Külföldi történeti irodalom - 335

TÀ1ÎCZA. 335 Rozgonyi nemzetségekkel találkozunk e füzetben, melyet épen az e családok czimereihez fűződő történelmi momentumok tesznek különösen érdekessé. E történelmi megjegyzések egyes apró hibáiért, (minő például, hogy a »der letzte türkische Student«-ként látjuk bemutatva Rozsnyai Dávidot, az erdélyi fejedelmek konstantinápolyi utolsó ügyvivőjét), bőven kárpótol a czímertani rész, mely a legjelentéktelenebb családoknál is a szaktudomány teljes színvonalán áll, a hol pedig alkalom nyilik reá, mint a Divél; nemzetség egyes ágainál (Rajcsányiab, Rudnaytík, Rudnyánszkyak), a Rathold nemnél, a Rhédeieknál a heraldikai szakismeret és irodalmi s okleveles apparatus kiváló gazdagságáról tesz bizonyságot. A mohácsi vész előtti czimeradományozással hat családnál találkozunk, úgymint a magyarbényei Radák (1514.), Ráskay (1496.), Reszegei (1421.), Révay (1521), Réz (a mellétei Baróczyakkal együtt: 1415.) és Rhédei (1466.) családoknál. Heraldikai szempontból érdekes a Radvánszky család czímere, mely a sárkányrend jelvényéhez hasonló sárkányt tüntet fel, továbbá a rákóczi Rákóczy és a Rakolubszky családok, továbbá a Rakovszkynk régebbi czímerében előforduló rák, mely e Rák szótaggal kezdődő családok czímereit félig beszélő czímcrekké minősíti. A füzet 19 táblájával és nyolez ívre terjedő szövegével méltókép csatlakozik a becses vállalat előző füzeteihez. — FELDZEUGMEISTER JÓSEF FREIHERR VON SIMBSCIIEN 1810— 1818 czíin alatt egy érdekes könyvet írt Krones Ferencz gráczi egyet, tanár, melyben igen terjedelmesen, s ismeretlen adatok nyomán írja meg ezen osztrák tábornok pőrét 1810 — 1818-ig, kit azzal vádoltak, hogy a lázadó szerbeket a határon fegyverrel stb. látta el s el is ítéltek rangvesztésre, de később kiderülvén ártatlansága, ismét vissza helyezték rangjába, fizetésébe stb. A bonyolult per lefolyása, egész menete igen szépen van megírva s ajánlhatjuk olvasóink figyelmébe. — Aus DEM TAGEBUCHE DES ERZIIERZOG JOHANNS von Osterreich 1810 —1815 czíin alatt Dr. Krones Ferencz kiadta a főherczeg naplóinak azon helyeit, melyek az 1810 — 1815-ki háborúra és a bécsi congressusra vonatkoznak, magyarázatokkal és egy bevezetéssel, melyben János főherczegről, s naplóiról ír terjedelmes ismertetést, mintegy vezérfonalat a töredékes naplóhelyek megértéséhez. — DIE HEILIGE ELISABETH LANDGRAEFIN VON THÜRINGEN czím alatt külön lenyomatban is megjelent Dr. Wertner Móricz czikke, mely először a »Der Deutsche Herold«-ban jelent meg. Szent Erzsébet történetére és családi összeköttésére vonatkozólag adta ki a fáradhatlan genealogus azon adatokat, melyeket nagy munkájában, »Az Árpádok történeti kritikai genealógiája« czím alatt fog majd közzéteni. — A KÖZÉPKORI KÖNYVTÁRAKRÓL (»Ucbcr Mittelalterliche Bibliotheken«) Gottlieb Tivadar egy vaskos kötetet adott ki Lipcsében (1890.) a bécsi tud. akadémia támogatása mellett, a melyben országok és azokon belül városok szerint számlálja elő mindazon könyvtárakat, melyekről oklevelekben maradtak fenn emlékezések s egyszersmind átveszi a könyv-