Századok – 1891

Tárcza; Jelesebb hazai művek ismertetése - Dr. Békefi Remig „A zriczi stb. apátságok története” 336

336 TÁRCZA. tárakról szóló följegyzéseket is. Csodálatos, hogy Magyarországról semmit sem tud e könyv, melyet a bécsi akadémia támogatott. Egyetlen egy magyar város lappang benue a »Deutschland« rovat alatt és pedig Pozsony, eme feljegyzéssel: »Inventarium librorum eccl. s. Martini Posonii 1432. Quelle: Ein Stadtbuch im Stadtarchiv.« — De hogy Budán Mátyás királynak volt-e köuy vtára vagy nem ? hogy léteztek-e Corvinák a világon : arról a tudós német registrator nem emlékezik. Pedig kaphatott volna feljegyzést középkori magyar könyvtárakról és könyvekről eleget, akár egész könyvet is, mint b. e. Ábel Jeuöét a bártfai könyvtárról, vagy annyi másról a Könyvszemle hasábjain. — Szól még a munka a könyvtárak rendezéséről, egyes könyvtárakról részletesebben, a miscellaneakról ; magyar persze ezek között sincs. HAZAI TÖRTÉNETI IRODALOM. — Az AKADÉMIA kiadásában (az Emlékbeszédek Ví-ik kötetében) ' megjelent Szvorényi József emlékbeszéde Danielik János felett. (Elmondotta f. évi jan. 26-an tartott összes ülésben). Válságos korszakban, mint író és publicista kiváló szerepet játszott Danielik ; egyike volt azoknak, kik az absolutismus bukását előkészítették. Hosszas időn át ünnepelték, később rágalmazták, elfeledték. Szvorényi egy valóban mesteri kézzel írt, komoly i és nyugodt hangon tartott emlékbeszédben igazat szolgáltatott neki. Méltatja irodalmi működését s elénk állítja jóságos és szeretetteljes alakját, milyennek ismertük öt. Valóban érdemes a szép koszorúra, melyet Szvorényi sírjára tett. Pulszky Ferencz értekezése a magyar pogáuy sírleletekről a Történettudományi Értekezések közt (XIV. k. 10. sz.) látott világot. Ezen sírleletek kiváló fontossággal birnak most, midőn a millenium megünneplésére készülnek, mert a honfoglaló magyarok ruházatának s fegyverzetének ezek egyedüli számbavehető, korhű emlékei. Pulszky külön szól minden egyes sírleletről s értekezéséhez négy tábla rajzot csatol. — A ziRCzi, rir.isi, PÁSZTÓI ÉS SZENT-GOTTIIÁRDI CZISZTERCZI APÁTSÁGOK TÖRTÉNETE I-ső kötetét, a pilisi apátság történetét 1184—1541. bocsátotta napvilágra dr. Békefi Rémig rendtag. Ezen valóban fényes kiállítású testes kötet méltó emlék Szent Bernátnak születése 800-dos évfordulójára, mint a kinek alaptörvényei szolgáltak mintául a cziszterczi kolostor alapításánál 1098-ban; a benczések azonban az ősi szigorú törvényeken a kornak megfelelően mind jobban-jobban tágítottak, úgyszólván új szabályokat alkottak. Békefi Rémig az első kötetet öt részre osztja, az első részben a laikus közönséggel megismerteti a cziszterczita rend történetét s leírja a kolostorok életét, amint azt a szabályok előírják. Szinte megelevenedik az olvasó szeme előtt az egész intézmény, látja a komoly gondolkodásba mélyedt szótlan testvéreket, kik még evés közben is tartózkodnak a szótól, csupán az Isten és Szűz Mária dicsőítésére