Századok – 1891
Értekezések - FEST ALADÁR: Az uszkokok és velenczések Fiume történetében - V. és befejező közl. 785
FIUME TÖRTÉNETÉBEN. 789 "tása szerint eljárjon.« A tanács azonban a vádat alaposnak tartva Biondit csakugyan kizárja kebléből. ') Ily körülmények között csak természetesnek látszhatik. ba a fiumeiek az ily kétes hazafiságú elemmel nem akarták még tovább is gyarapítani a város polgárságát. Már 1594-ben tanácsvégzésileg kimondatott, hogy »ezentúl egy velenczei alattvaló se vétethessék fel a város polgárai közé, tekintve azt, hogy a velenczeiek dühös elleneink és üldözőink.« 2 ) És midőn tíz évvel utóbb (1604.) a főherczeg a város megkérdezése nélkül a fiumei polgárjogot Teletinovich Vitus elébb zárai lakosnak megadta, a tanács ez ellen felfolyamodott. »Nem illendő dolog — így szól az indokolás — hogy ellenségeink alattvalói a mi polgártársainkká legyenek, s a mi kiváltságainkat élvezzék ; nem már csak azért sem, mert velenczei területen is az a törvény, hogy semmiféle osztrák alattvaló ne részesülhessen a velenczei alattvalók kiváltságaiban.« 3) * * * Ugyanaz időben a kalmár köztársaság túlsúlya elleni visszahatás Fiúméban még más módon is nyilatkozott. Többször utaltunk már arra, miképen nyomta el Yelencze az osztrák kikötők kereskedését, — s mennyire óhajtottak ezek az idegen részre •való adózás terhétől megszabadulni. Minthogy azonban az anynyira óhajtott szabad kereskedelem annyi diplomácziai tárgyalás daczára is utópiának mutatkozott, a fiumeiek kétségbeesésükben a retorsio kétélű fegyveréhez nyúltak elismerésre méltó bátorsággal, de csekély sikerre való kilátással. A tanácsjegyzőkönyvek számos idevágó rendszabályt és intézkedést tartottak fenn számunkra. Az egyes esetek és határozatok időrendben haladva a következők : 1593-ban Chnesich Ferencz fiumei polgár és tanácsúr Fianonában Donato Almoro velenczei nemestől és pagoi kamara-') ü. o. 84. 1. (1599. nov. 11.; »nullus Venetorum subditus deinceps acceptetur in civem liuius Terrae, cum sint nostri atrocissimi inimici et persecutores. U. o. 19. 1. i(1594. jan. 14.) ') U. o. 212. 1. (1614. jan. 18.)
