Századok – 1891

Könyvismertetések és bírálatok - DECSÉNYI GYULA: Zsigmond király és Velencze összeköttetéseinek történetéhez (Llubič Oklevéltárának ism.) 751

TÖRTÉNETI IRODALOM. 761" azonban, úgy látszik, még most sem vezettek eredményre. A háború tavasszal ismét megújult, úgy Lombardiában mint Friaulban. De Zsigmond király Luccán keresztül julius közepén Sienába jutva el, itt valósággal megakadt ; Rómába nem engedte be IV. Eugén, háta megett az ellenséges firenzei köztársaság zárta el az utat, melynek csapatai Siena falait fenyegették. Zsigmond a kellemetlenségért, melybe maga jutott és a vendéglátó Sienát is juttatta, egyenesen a milanói herczeget tette felelőssé, a ki szövetségeseivel együtt cserben hagyta őt, a havi segélyt is visszatartotta és katonákat sem adott védelmére. Ez a helyzet fordulatot idézettelő Zsigmond politikájában. Midőn augusztusban Visconti a szövetség megújítására szólítá fel, kereken visszautasította őt. Velencze iránt táplált ellenséges szándékairól még nem mondott ugyan le; október 28-án kelt levelében még rendeletet küld Kanizsai László pozsonyi grófnak, hogy seregét Friaulba küldje a köztársaság ellen. >) De az elszigetelt helyzet hova-tovább kiméletlenebbül érezteté vele súlyát. 1433. január 21-én már azt üzeni Kanizsainak, hogy embereit küldje egyenesen Sienába az ő felszabadítására.2) Czélszerűbbnek és hasznosabbnak vélte, saját levelének szavai szerint, a maga megmentéséről gondoskodni, mint a távollevő ellenséggel bajlódni. Sőt arra a gondolatra is jön, hogy végét veti a reá nézve annyi kellemetlenséggel járó ellenséges viszonynak. Ez időtől fogva a pápával folytatott alkudozások egyik lényeges pontjaként szerepel az óhajtás, hogy közte és Velencze között, valamint a felsőolaszországi államok közt az ellenségeskedéseknek vége szakadjon. IV. Eugén hosszas tárgyalások után a legfontosabb pontban, a baseli zsinat kérdésében egyetértésre jutván Zsigmonddal, csakugyan mindent elkövetett, hogy a császári koronázást általános béke előzze meg. Milano és a liga közt 1443. ápril 7-én jött létre a békekötés. Május 21-én, áldozó csütörtökön tartotta Zsigmond bevonulását az örök városba ; május 31-én, pünkösd ünnepén tette fejére Eugén pápa a császári koronát. Az ünnepélyen Velencze is képviseltette magát Andrea Donatoval, Szent-Márk procuratorával, a ki egyúttal a békealkudozások vezetésével is meg volt bízva. S néhány nappal később, junius 4-én megköttetett a fegyverszünet Zsigmond és a köztársaság között, melynek feltételeit Zsigmond császár okirata a következő pontokban foglalta : 1. A császár és a köztársaság öt évig tartó fegyverszünetre lépnek. i) Fejér, Codex Dipl. X 7. k. 418.1. ') U. o. 474.1. SZÁZADOK. 1891. IX. FÜZET. 5 A