Századok – 1891
Könyvismertetések és bírálatok - DECSÉNYI GYULA: Zsigmond király és Velencze összeköttetéseinek történetéhez (Llubič Oklevéltárának ism.) 751
762 TÖRTÉNETI IRODALOM. 762" 2. Az ez idő szerint bírt terület mindkét fél birtokában marad. 3. Mindenik fél biztosítja a másiknak a szabad utazást és kereskedést a maga területén. 4. Egymás ellenségeit nem fogják segíteni ; ha a császár a birodalom fejedelmei és vazallusai ellen hadat visel, a köztársaság nem avatkozik bele a háborúba. Kivételt képeznek e pontban az estei, monferratoi és mantuai őrgrófok ós a ravennaiak, a kik a fegyverszünet oltalmába különösen befoglaltatnak. 5. A fegyverszünet tartama alatt az örökös békekötés előkészítésére IY. Eugén pápa kéretik fel. 6. Zsigmond hadainak a köztársaság a maga területén szabad átmenetet biztosít, de a császár tartozik szándékát egy hónappal előbb bejelenteni. 7. Ha a fegyverszünet részesei közül valamelyik hadat indítana a másik fél ellen, ez a fegyverszünetet nem zavarja meg, de a békebontót egyik félnek sem szabad támogatni.] ) E pontokon kivűl a köztársaság részéről jelentékeny pénzbeli segély is lőn biztosítva Zsigmondnak, a ki a hosszú olasz út viszontagságai után teljes mértékben reá is volt arra szorulva. Rómától augusztus közepén búcsút véve, a császár a milanói berezeg területének gondos kikerülésével tette meg az útat visszafelé. Ferrarában szeptember elején a velenczei köztársaság üdvözlő küldöttségét fogadta, melynek élén Francesco Barbaro ünnepi beszéddel köszöntötte Velencze új frigyesét. Mantuában szeptember végén a signoria Donato által 10,000 aranyat fizettetett ki neki útiköltségei fedezésére.2) Mint egyik történetírója megjegyzi : kinek elkeseredett ellenségeként lépett olasz területre, mint Velencze kiengesztelődött jóbarátja tért vissza Itáliából.3 ) A következő években a baseli zsinat vette igénybe Zsigmond tevékenységét. A signoria folytonos érdeklődéssel kisértg a császár fáradozásait az egyház egysége és a kereszténység békéje érdekében. Közben nem szűntek meg a tárgyalások, melyeknek czélja volt Magyarország és a velenczei köztársaság között örökös békét hozni létre. A pápa a római fegyverszünet ötödik pontja értelmében maga vette kezébe az ügyet. Azonkívül a signoria Garai nádorral is folytonos összeköttetésben állott e tárgyban ; már 1433 végén üzenetet váltanak egymással, s a signoria annak a két dalmát szigetnek jövedelméből igért részt a nádornak, melyre ez Zsigmond adományából már régóta igényt ') Listine, 56—58. 1. a) Aschbach, i. m. IV. k. 128 — 129. 1. ') U. o.
