Századok – 1891

Könyvismertetések és bírálatok - KVACSALA JÁNOS: Adalékok a tót nyelv történetéhez. (Irta Czambel ism.) 66

TÖRTÉNETI IRODALOM. tót szók fordulnak elő, s legalább is arra a sejtelemre jogosítnak fel, bogy ez is magyarországi szerzőtől való. Nagy lendületet vett a cseli nyelv Zsigmond idejében. Tőle mintegy 20, cseh nyelven, Magyarországon kiállított iratot említ a szerző, melyek tiszta cseh nyelve arra a feltevésre indítja, hogy azok szerzői csehországiak voltak. — Még többet lendítettek azonban Zsigmondnak husszita ellenes hadjáratai. A hussziták is bosszúból viszont betörtek Felső-Magyarországba, főleg midőn Zsigmond a külföldön volt elfoglalva, s valószínű, hogy ezek azután nagy számmal hazánkban maradtak, s előkészítették a kedélyeket a Giskra korára. Valószínű az is, hogy azok husszita iratokat is hoztak magokkal, s így a cseh irodalmi nyelvnek is útját egyengették, mert az tény, hogy Magyarországon a cseh, mint irodalmi nyelv, 1440-től fogva lép fel. Szerző itt még 3 irományról mondja el véleményét, melyek mások szerint ez idő előtt támadtak, de tényleg, mint ő kimutatja (14., 15 lapokon), később keltek, tehát 1440 után. Ez idő után a hussziták, a hol megtelepedtek, a közéletbe is behozták anyanyelvöket ; behozták a községekkel és hatóságokkal való érintkezésbe, de be az egyházba is. A tótok, kik a nyelvet részint hadi, részint kereskedelmi érintkezésből, részint egyetemi tanulmányaikból ismerték, a hussziták e kezdeményezésének meghódoltak, s az övékkel rokon cseh nyelvet magok is elfogadták irodalmi nyelvnek. — Hogy mennyiben lelt a cseh nyelv alkalmazást a közhatósági életben — arra Czambel több példát hoz fel (22., 231.), főleg Rajec városa példáját, mely a városi könyvet már 1485-től cseh-tót nyelven vezette. Az egyházi életben is még a kath. templomokba is bejutott, nem is említve a'proselytákat, kiket az itt tartózkodott hussziták hitöknek megszereztek. — II. Ulászló trónra kerülése s a cseh nyelvnek külföldön is való tekintélye (diplomatikai nyelv volt több lengyel herczegségben is, 25 1.) csak előmozdíthatták a cseh nyelv virágzását Magyarországban. Azonban a leghatásosabb táplálékot a reformatio adta. A reformatio előtti időből igen ritkák a esek íratok. 1500 —1520 között mindössze 3, 1520 —1530 már 4, 1530—1540 közt már 12-őt sorol fel a szerző, csak mcgvilágításáúl azon állításnak, hogy a reformatio terjedésével, ha nem is egyenes arányban, de növekedett a cseh nyelv tere, és pedig nemcsak az egyházon belül, hanem községben, városokban,megyékben,nemesikancellariákban, magán és királyi várakban. Mindez állításait a szerző okiratokkal igazolja, melyek a XVI. század első feléből valók (31. és 32 1.) s a cseh nyelv elterjedését bizonyítja azon, Istvánfiból merített adattal is, hogy az 1534-ben a törökökkel kötött békekötés cseh nyelven is felolvastatott. 5*