Századok – 1891

Értekezések - JANKÓ JÁNOS: A Gróf Benyovszky-irodalom anyagáról - I. közl. 718

anyagáról. 731 ipéldákat említ fel, Maxwell Hall és Beechey kapitányok példáit, akikre sokkal rövidebb idő multával már nem emlékeztek. Benyovszky e felfedezésében főleg a lakosság mesteri jellemzése volt a kétely magvainak szétkintője. Nos e jellemzést modern ismereteink a legutolsó sorig megerősítik. A nép politikai függetlenségét, melynél fogva Japánhoz tartozása daczára teljes szabadságot élvez, Charlevoix*) és Kaempfer2) óta a sziget minden leirója megerősíti. A nép békés jellemét Furet atya gyönyörűen jellemzi a következőkben: 21 2

hónapig voltam köztük és ez idő alatt egyetlen egy embert sem láttam haragudni, hallottam kiabálni.3

) Benyovszky azon állítását, hogy a nép nyelve se nem khinai, se nem japán, azt már a G-olovnin és Ricord kapitány expeditiói minden kétségen kívül megállapították. *) A nép valláserkölcsi felfogását, mely legnemesebb kifejezését az »aggok tanácsán alapuló kormány formájában« és az ősök vallásos tiszteletében találja, Doederlein kitűnő monographiája a legerősebben bizonyítja.5

) A lakosság egykori keresztény voltára maga Forcade említi fel, hogy a nép a keresztény vallást, ha csak névleg is, de nagyon jól ismeri, sőt nemcsak khinai nevén mint »az ég urának vallását«, hanem japáni nevén mint »Jesus vallását.« fi

) Ezek után Benyovszky utazásainak egyetlen kritikus pontja maradt hátra s ez Formoza szigete. Formozát azonban még máig sem ismerjük valami jól. Daczára ennek Benyovszky köny-Tének e szakasza komoly birálat tárgyát képezte. A biráló Stevens kapitány, aki a formozai tengereken élt és kutatott, aki a khinai forrásokat alaposan ismerte s aki ilyen készültséggel Benyovszky halála után ötven évvel irta meg a formozai fejezetek bírálatát, Benyovszky szövegét összeveti a khinai leírásokkal s kijelenti, hogy Benyovszky adatainak túlnyomó részét a khinai források megerősítik ; hogy ugyanezen források az adatok egy részét meg ugyan nem erősítik, de meg sem czáfolják s Benyovszkyt minf katona embert jellemzi, aki csak az igazat mondja és irja le, aki éles megfigyelő, s aki, ha egy néppel érint-') Charlevoix, Histoire et Description du Japon, 128. es 470. 1. 2) Kaempfer, i. h. s) Lettres sur l'Archipel Japonais. Par le Père Furet, Paris, 1860. 9. 1. 4) Paul Bicord, Le Japon ou voyage aux îles du Japon en 1811 — 1813. 2 k. Paris, 1822/Lâsd benne II. k. 184 — 186. lapokon, Golovnin »Observations sur l'origine et sur les moeurs, usages et costumes des Japonais» •czikkét. 5) Dr. L. Doederlein, Die Liu-Kiu Insel Amami-Oshima, Mitth. d. deutsch. Ges. für Natur- und Völkerkunde Ostasiens, Jokohama, 1881, 103. 1. 6) Forcade, i. h. 51*