Századok – 1891

Értekezések - JANKÓ JÁNOS: A Gróf Benyovszky-irodalom anyagáról - I. közl. 718

122 a gróf bex.yovszky-irodalom ban ismeretes.

1) Scbildpad különben hollandi szó s kagylót jelent.2) Az ulan ! ulan ! felkiáltó szócska nincs benne a szótárban, de dr. Kavamura szerint ez a parti japán halászok tájszólásos felkiáltása, mely néhány dalból is ismeretes. — Ami végül a feliratot illeti, az sem japáni, sem khinai, hanem a buddha papok által Japánba elterjesztett, zászlókra, kardokra, épülethomlokzatokra alkalmazott szent mondat eljapánosított szanszkrit jegyeiből áll, amiket ma csak a buddha szertartásokban és azok eszközein használnak. — Ha Benyovszky nem jár vala e vidéken, a Kami nevet, az ulan ! felkiáltást és e jegyeket sehol másutt fel nem jegyezhette volna. Benyovszky Japán elhagyása után egy szigetet fedezett fel, és e felfedezését kritikusai jó ideig a legnagyobb kételylyel fogadták. Valóban bámulatos, hogy az irodalom nem-ismeréséből a legegyszerűbb kérdések mily bonyolult szinben állanak elénk. Benyovszky a szigetet Uzmay Ligonnak nevezi ; e nevet így semmiféle térképen nem találjuk meg. Csak Riumint kell elővennünk, hogy ez a kérdés megoldódjék. Biumin megírja hogy Batinszk szigetén kötöttek ki, melyet uzmai-ok laknak. Benyovszky és Biumin orosz kritikusa Berg, minthogy kizárólag a szélességi adatok alapján akarja kritikáját gyakorolni, még a kéznél fekvő nyugati irodalmat sem konstatálta, s így Uzmai Ligont Tanega-Simával azonosítja. Pedig Damper földkörüli útjának leírásában már 1687-ben leírja Base (Bashee) szigetét, mely a Riu-Kiu csoportba tartozik.3) Lapérouse szintén elhajózott mellette, de nem kötött ki rajta.4

) Benyovszky utazását két iró is megerősíti: az egyik Siebold,5

) ki határozottan állítja, hogy Uzmay szigete Ohoszimával (a Riu-Kiu szigetek legnagyobbikával) még névleg is azonos ; a másik Forcade6

) hittérítő, aki nagyon valószínűnek tartja, hogy Benyovszky e szigeten kikötött, csak egyet nem hisz el. hogy a lakosok keresztények voltak. Hogy e lakosok Benyovszkyt, bármily vendégszeretően fogadták is, teljesen elfeledték, arra Gutzlaff7

) sokkal jellemzőbb ') Schilpads (Vries), Schiltpads (Charlevoix), Schilpadts (Jansson), Schylpads és Sylpads (Mónit. Ind. Orient.) 2) P. Marin, Groot Nedei-duitsch en Fransch Woorden-Boek, Rotterdam, Beman, 1768. 3) Capt. William Damper's first voyage round the world in 1687. pag. 109. 4) Lapérouse, Voyage, Paris, 1831. 232-238. 1. ") Siebold, Ph. F., Geschichte der Entdeckungen etc. Leiden, 1852. 15. 1. s) Forcade, Propagation de la foi, 1845. 363 — 383. 1. ') Gutzlaff Charles, Journal of three voyages along the coast of China in 1831 — 1833. London, 1834. 355—369. 1.