Századok – 1891
Tárcza; Állandó rovatok - Vidéki társulatok - 681
tárcza. 685 A GYÓGYSZERÉSZETI KÖZLÖNY f. évi XIX-ik s következő füzeteiben közli Schwarz Ignácz tagtársunk hosszabb tanulmányát »A gyógyszerészet történetéhez Magyarországon a XVIII-ik század elejéig«, mely részlet szerzőnek az Orvostudomány s közegészség történetében Magyarországon czímü készülő félben levő munkájából. Ez értekezése is nemcsak a nyomtatott, hanem a kézirati forrásokat is felhasználta. - A MAGYAR NYELVŐR jun. füzetét Szinnyei József nyitja meg A »-képpen« rag magyarázatával, kimutatván, hogy az a kép-vei (képpel) szóból származott ; ugyanő az »alakvegyülés«-ekről is értekezik. Kulcsár Endre A magyar nyelv képes beszédéről, Brassai Mi a mondat ? cz. a., Névy László : Sirisaka Andor, Magyar közmondások könyvéről, Zolnai a Mátyusföld nyelvjárásáról, Vozári Gyula Tompa M. költeményeinek nyelvi sajátságairól értekezik. Apró közlemények, népnyelvhagyományok zárják be a tartalmas füzetet. A VIII ik füzetben Balogh felel Brassainak, ugyanő névszói és mondatbeli kapcsolatokról ír, Kovács J. a répavidéki nyelvjárást ismerteti. A füzeteket irodalom s apróságok zárják be. — A KATHOLIKUS SZEMLE máj. — okt. füzeteiben dr. Platz Bonifácz természettudományi problémák cz. a. Darwin és más, az ember állati eredetét hirdető természettudósokat próbálja czáfolgatni. Takács Sándor a Mondolat és Felelet hatásáról írja Il-ik közleményét leplezetlen s igaztalan czélzatossággal Kazinczy s a nyelvújítók ellen, a kikről mindent mond, csak jót nem. Dr. Való Simon a socialismus orvoslását a modern társadalomban a vallásosság újraébresztésében keresi. Horváth Cyrill Nemzeti irodalmunk a reformáczióig cz. a. a IIÍ-ik és IV-ik közleményt adja, mely leginkább a Mária-cultusról s Margit-legendájáról szól. — Szentannai Dön.jéu atya a bélpoklosok apostolának életrajzát adja Craven Agostonné müve után fordítva. E füzetekben több történeti munka is van ismertetve. — A PROTESTÁNS SZEMLE III. és IV-ik füzeteiben Zsilinszky Mihály folytatja és befejezi Kermann Dániel életrajzát, Földváry László tanulmányt közöl Komáromi Csipkés Györgyről és bibliájáról, Mokos Gyula alapos és részletes rajzát adja a Dunántúli egyház megalakulása és 1598-iki törvénykönyve történetének, Erdős Gyula egy rövid rajzot ad a Heidelbergi Káté hazai és külföldi történetéről. E füzetekben néhány történeti munka is van ismertetve : többi közt Kanyaró munkája behatóan van birálva a szerkesztő Keuessey által, s ugyanezekben vannak közölve a magyar prot. irod. Társaság vallás-erkölcsi felolvasásai, melyek a múlt évben tartattak : ezek közt Csiky Kálmán érdekes és szépen összeállított felolvasása »A hit és babona múltjából« s Kenesseytől »Női jellemképek a bibliából.« Mind két füzetet szemle zárja be a hazai s külföldi irodalomról. —- A MAGYAR SIÓN 7— 9-ik füzeteiben Haiczl tanulmányt írt »A nazarenus szerzetesek Péliföldön« czím alatt. Ez a Péliföld Esztergomhoz közel Szent-Kereszten van, s a czikk a szerzetet ismerteti, mely hazánkban a mult század közepén létezett. Pokorny Frigyes a tihanyi viaszkép történetét ismerteti, liézbányay József a pécsi roinánstylü basilikának
