Századok – 1891

Tárcza; Jelesebb hazai művek ismertetése - Zsilinszky Mihály „A magyar országgyűlések vallásügyi tárgyalásai” 686

686 TÁRcZA. füzetes leírásút adja. Az »irodalom es művészet« czíinií rovat több történeti munkát ismertet. — Az ERDÉLYI MOZEUM EGYLET bölcsészeti, nyelvtudományi és történelmi szakosztálya kiadványai III. füzetét Imreli Sándor nyitja meg I.ugossy Józsefnek nyelvbölcseletéről. (I. közi.) Jakab Elek egy »Erdély déli határai kijárásáról írt naplót 1741-ből« ismertet és közöl latinból fordítva, magyarázó megjegyzésekkel. (I. közi.) Váczy János : Arany János lyrai költeményeiről kezd értekezést. Végül Révész Ferenez fejezi be Németujvári Iván élet- és jellemrajzát a XIII. századból. Az Értesítőben az Erd. Muzeum-Egylet közgyűlése van leírva. A IV. füzetben Jakab E. folytatja az 1741-iki határjárási naplót, s Wertner Synadene királynéról írt tanulmányt. — Az ARMENIA 7- 10. füzeteiben Dr. Molnár Antal befejezi Agathocles örmény történetíróról írt hosszabb tanulmányát, Markoviéit Jakab I. Choszrov s Tiridát király életiratait vázolja, Szongott Erzsébetvároson létező örmény és latin feliratokat közöl, Govrilc két erzsébetvárosi hatósági rendeletet mutat be s névtelen szerző adatokat közöl Ajvázovszki János életrajzához s ennek arczkcpét is bemutatja. — A KERESZTÉNY MAGVETŐ IV-ik füzetébeu Koncz József a Telekilevéltárból közli Frank Ádámnak egy eddig ismeretlen levelét Londonból 1689. sept. 7-ről, mely az ottani politikai viszonyokat rajzolja. HAZAI TÖRTÉNETI IRODALOM. — » A MAGYAR ORSZÁGGYŰLÉSEK vallásügyi tárgyalásai a reformatiótól kezdve« czímü munka 2. kötetét bocsátotta közre Zsilinszky Mihály vál. tagtársunk. Az első kötet ezelőtt 10 évvel jelent meg, s hogy a 2-ik ily későn lát világot, oka, hogy az első kötet kiadója, a protestans-egylet feloszlott s most a Magy. Prot. írod. Társaság határozta el a már rég sajtókész mü folytatását. A mü II. Mátyás trónraléptével, illetve az 1609—10-iki országgyűléssel kezdődik, 1047-ig tart. Összesen hét fejezetből áll, az első fejezet Bethlen fejedelemmé levéséig 1613, a 2-ik Mátyás haláláig, a 3-ik a nikolsburgi békéig, a 4-ik Bethlen haláláig, az 5-ik III. Ferdinánd trónraléptéig, a 6-ik a háború kitöréséig (1643-ig) terjed, az utolsó a linczi békekötés ideje alatti országgyűléseket tárgyalja. Zsilinszky ezen müve egyes részleteit már ugyan az Akadémiának is bemutatta, azonban itt egészen újra átdolgozva adja, fősúlyt természetesen a protestánsok küzdelmeire fektetve s egyúttal párhuzamosan az erdélyi országgyűléseket is tárgyalva. Forrástanulmányuyal írt élvezetes mű, melyet minden müveit protestáns, katholikus egyaránt olvashat, mert vallási túlzástól menten írja meg a protestáns vallás küzdelmét. A sok becses új adat, mely a műben fel van halmozva, s melyek felhasználása által úgyszólván