Századok – 1891

Tárcza; Állandó rovatok - Hazánkat érdeklő külföldi irodalom u.a. - 599

tárcza. 599' Legbecsesebb volt azonban reánk nézve kutatási czélunk szempontjából egy faragott kő, melybe az 1706-iki évszám van bevésve, egykorú számjegyekkel. Mindezek alapján véleményünk az, hogy ezen kastélyszerü épületet — stylja szerint is — II. Rákóczy Ferencz fejedelem építtethette, akkor, midőn a szegedi lakosságot ideiglenesen ide telepítette (1704.), hogy ezen uradalomnak mintegy központja legyen, hol bizonyára jószágkormányzója is lakott. Valószínű, hogy a nagy faragott kőlapok az ugyancsak Rákóczyáltal 1706-ban lerontatott szomszédos szolnoki vár bástyáiból hordattak ide, és rakattak be ezen (mint combinálható), az 1705-ik év folyamában épült s 1706-ban befejezett kastély falaiba, ezek díszéül, és ezt jelzi a már érintett »1706« felirat. Hogy maga a fejedelem itt lakott volna, annak semmi bizonyítéka nincs. A kastélyon később — mint a téglák jegyeiből is látható — annak utóbbi birtoklói : a kir. kamara és Wodiáner tétettek javításokat, s illetőleg toldozásokat, úgy hogy az eredeti alakjában némit változott ; mindamellett mint II. Rákóczy Ferencz fejedelem szabadságharczaiból eredő történeti emlék, — melyhez most már a körülte képződött népes község neve is fűződik, — méltó, hogy jövőre is fenntartassék. Budapesten, 1891. junius 10. Thaly Kálmán, a. k. Z i c h y J e n ő, s. k. a bizottság elnöke. választmányi tag, mint kiküldött bizottsági tag. Dr. Szendrei János, s. k. választmányi tag, mint a bizottság jegyzője. HAZÁNKAT ÉRDEKLŐ KÜLFÖLDI IRODALOM. (E rovat ezentúl lehetőleg időrendi sorban lesz szerkesztve.) Abhandlung der gelehrten esthnisehen Gesellschaft zu Dorpat.( 1889.) Scliroeder L., Beziehungen zwischen Ugro-Finnen und den Osseten. Bang, Uralaltaische Forschungen. (Lipcse. Friedrich. 1890. 2 Mark). Brunnhof er Hermann, Iran und Turan. Untersuchungen über den ältesten Schauplatz der indogermanischen Geschichte. (Lipcse. Friedrich. 1891. 250 old. 9 M.) — E munkában a szerző a Rigveda keletkezését sokkal régibb időből származtatja, mint az árják bevándorlását az »ötfolyam « vidékére. A költemény legrégibb részei — Br. szerint — Iranban keletkeztek. E nézet támogatására több a Rigvedá-ban említett, de