Századok – 1891

Értekezések - DR. KVACSALA JÁNOS: Bisterfeld János Henrik - II. és befej. közl. 543

550 dk. kvacsala jános. inkább elhal a benne vetett bizalom ; végűi még elárulja Bister­feld, hogy 3 hétig látta volt magánál s egészen máskép véle­kedett róla.4) E vendéglátás s gondoskodás különben nem volt pusztán a szövetség-tervezet reményével kapcsolatban. Bisterfeld nemes természete magával hozta, hogy ha külföldi, különösen német­országi ember, ki méltó volt figyelemre, megfordult Erdélyben, azt maga is jól látta s urainak is ajánlotta. így már 1644-ben Schobinger nevűt ajánl Kassainak;1) 1649. Riesbergert,2 ) 1650. Rieset, Zsigmondnak8 ) — s bizonyára evvel ily nemű lépéseinek száma nincs kimerítve. Mert hogy sógorát, a boldogúlt Alstedt fiát, ajánlja Zsigmondnak,4) azt ugyan szintén nemes vonásnak kell vallani, azonban ott az érdek mégis belejátszha­tott. Egy helyütt említi Bisterfeld, hogy Párisban egy év alatt 1000 tallért költött az ifjú. Csak egyszer említi Bisterfeld, hogy a püspök rossz néven veszi, hogy az ő (Bisterfeld) tanácsára annyit adnak ; B ) egyébként ellenségről Bisterfeld nent panaszkodik. Még azt sem 'tudjuk, hogy a presbyterianismus dolgában való álláspontja szer­zett volna neki ilyet. Pedig Medgyesinek alig volt valaki buzgóbb híve nála. Midőn az Patakról eltávozott, Bisterfeld sajnálatát fejezi ki felette, 6 ) s mondja, hogy jobb szeretné, ha közelebb lenne, mert a sátán nem nyugszik. A fejedelméktől szeretve, becsülve, jól fizetve, s ha nem is kényelmesen, mert sokat kelle dolgoznia, de legalább nyúgalom­ban élve, mindenfelé tisztelet tárgya, valóban csak igen külö­nös előnyök nyújtása mellett találhatta volna indokoltnak, hogy elmenjen Erdélyből. Zsigmond meg is írta neki egyenesen, hogy sem a maga becsületének, sem a Rákóczyak statusának nem lesz javára, ha nem veti el, vagy legalább el nem halasztja tervét a távozásra.7) S e szavaknak, melyekhez hasonlókat a fejedelemtől is várt, meglett a hatása. Bisterfeld ezúttal, legalább tudtommal többé szóba nem hozta elmenetelét. Hogy valami különös oknak kellett fenforognia, bizonyítják Bisterfeld sorai, midőn Comenius első sárospataki útjáról s arról, hogy le Erdélybe nem jött, sajnálattal megemlékezvén, azt írja, ') Bistf. levele 1650. junius 4. ') B. levele 1644. jul. 30. 8) 1650. febr. 28. kelt levelében. ") 1650. aug. 31. kelt levelében. 4) 1650. márcz. 7-iki levél. 6) Bisterfeld 1649. aug. 10-iki levele. e) Bisterfeld 1650. junius 4. kelt levél. 7) Ezt csak Bisterfeld 1650. junius 4-én kelt levelébc'jl tudjuk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom