Századok – 1891

Tárcza; Jelesebb külföldi művek ismertetése - Boeheim Wendelin vegyvertana 505

TÁROZA. 505 honfoglalás évéi-öl értekeznek. Csuday az ezredéves ünnepélyt 1899-ben véli megiilendönek, midőn már a Dunántúlnak elfoglalása is végre volt hajtva. — A DÉLMAGYARORSZÁGI TÖRTÉNELMI ÉS RÉGÉSZETI ÉRTESÍTŐ ez évi első füzetében Számol György 1738—40-iki pestis pusztítását irja le, Raymaan a Nagy-Öszön és Csáktornyán lelt érmeket ismerteti, Pfeiffer Antal a kegyesrendiek temesvári társházáról s gymuasiumáról írt monographiáját fejezi be, s a füzetet Adattár, Tárcza és Egyveleg zárja be. — A BÁCS-BODROG VÁRMEGYEI Történelmi Társulat Evkönyve VII-ik kötetének I. füzetében Frey Imre a bács-bodrogvármegyei római éremgyűjteményeket ismerteti, a régi levéltárra hét érdekes magyar okiratot közöl s végül a szerkesztő Grosschmid Fraknói Hunyadi Mátyását ismerteti. — Az ERDÉLYI MIÍZEÜM-EGYLET KIADVÁNYAINAK szerkesztését, az eddigi szerkesztő Hegedűs István visszalépvén, dr. ifj. Szinnyei József vette át. Jelen évfolyamából az 1. füzetben Mika Sándor : Egy év Brassó és Erdély történelméből cz. a. a brassai szászok és a velők szövetkezett székely nemes-urak lázadását írja le Báthory Gábor ellen 1612 — 13-ban; sok érdekes új adatokkal világítván meg e mozgalmas év történetét, főkép a brassai városi számadás és egyéb levéltári adatok alapján. Cseniátoni Gyula irodalomtörténeti tanúlmánya (Tótfalusi Kis Miklós helyesírási újításai) után még egy történeti munka következik : Németujvári Ivánról, élet- és jellemrajz a XIII. század második feléből Révész Fereneztől. — A Il-ik fűzetben Mika Sándor befejezi az I-ső füzetben megkezdett czikkét, Révész Ferencz folytatja Németujvári Iván életrajzát, s Hegedűs István szép mutatványa közöltetik Thukidides fordításából, jegyzetekkel s magyarázatokkal ellátva. KÜLFÖLDI TÖRTÉNETI IRODALOM. — FEGYVER-TAN. A fegyverzet történeti kifejlődésében. (Waffenkunde. Das Waffenwesen in seiner hist. Entwickelung) ez. a. Boeheim Wendelin hasznos kézikönyvet adott ki a fegyverekről, számos illustratióval (662 szövegbe nyomott képpel) kisérve. Könyvének az a feladata, hogy könnyen tájékoztassa mindazokat, kik fegyverekkel foglalkoznak s azok iránt pl. mint gyűjtők vagy mübarátok érdeklődnek, a különböző korok fegyvereiről, azoknak alakja, használati módja, átalakúlása, fejlődése stb. felől. Munkájában tehát a történeti módszert követi ; de csoportosítva beszél az egynemű fegyverekről. Történeti bevezetéssel kezdi a fegyverzet általános kifejlődéséről ; ezt követi a védő fegyverek (sisak, pánczél, paizs s azok alkatrészeinek, a harczos és lova teljes felszerelésének, köztük a nyergek) ismertetése. A támadó fegyverele csoportjában legelőbb a kardok különféle nemeiről és formáiról értekezik, aztán a dárdák, majd a buzogányok, szekerczék, továbbá távoli fegyverek (parittyák, íjjak, nyilak, végül a tűzi fegyverek) sokféle faiát írja le történeti kifejlődésük,