Századok – 1891

Tárcza; Jelesebb külföldi művek ismertetése - Pierling jesuita műve a pápák- és czárokról 506

506 TÁlíCZA. szerepük, alakjok szerint. Külön fejezetet szán a szurony, majd a zászlók ismertetésének. — A harczi fegyvereket követi aztán a torna-fegyverek leírása és képekkel illustrálása. Ezt egy újabb fejezetben : tájékoztatások a fegyvergyüjtök és mübarátok számára. — Műtörténet! számba megy a fegyverkészítés művészete és technikája cz. a. írt fejezet, melynek kiegészítéséül legvégül még a legkiválóbb fegyverkovácsok monogrammjait ismerteti. S ezt megelőzőleg leírja a legnevezetesebb fegyvergyűjteményeket, Berlin, Brüssel, Drezda, Grácz, Kopenbága, London (a Tower), Madrid, München, Nürnberg, l'aris, Sigmaringen (Hohenzollern-muzeum), Stockholm, Zarskoë-Zelo, Turin, Velencze, Bécs városában. Több rnagyareredetü fegyverről és hadi felszerelési tárgyról is van említés és kép a munka keretében; kár, hogy csak azokról, melyek a külföldi gyűjteményekben és muzeumokban vannak ; Magyarországot — szorosabban véve — nem vonta be munkája keretébe. — PÁPÁK ÉS CZÁROK (Papes et tsars) 1547 - 1597. cz. a. Pierling jezsuita atya egy nagybecsű, minket is közelről érdeklő munkát adott ki Párisban a mult év folyamán (514 lap). Magas egyházpolitikai és történelmi szempontból tárgyalja a kérdést, a mely a mai katli. és görög-keleti egyház egyesítésére irányzott törekvések — és a török hatalmának megdöntésére czélzó európai szövetség létesítése körül forgott. E két világtörténeti kérdés századokon át foglalkoztatta a pápákat. Már a keresztes hadjáratok idején a görög birodalom romjain alapított latin császárság ez eszme szolgálatának köszönte létalapját. — A törökök európába nyomulása ismét előtérbe léptette a nyugati és keleti ker. egyház egyesülésének eszméjét, a mely a florenczi zsinaton (1434.) rövid időre meg is valósult. Konstantinápoly elfoglalása és a keleti császárság megbukása az egyesülést is halomra döntötte. A görög-keleti egyház súlypontja a Balkán-félszigetről csakhamar a moszkvai czárok birodalmába ment át. — A pápák azonban nem hagytak fel most sem az eszme megvalósítására irányzott törekvéseikkel, melyhez most már még szorosabban csatlakozott a másik gondolat: a keresztyén világ erejének egyesítése az ozmánok fenyegető hatalma ellen. — A XVI. század második felében e kettő képezi a pápák állandó törekvésének tárgyát. — Rómából az út Moszkvába Lengyelországon át vezetett, a melynek királyai főkép II. Zsigmond és Báthory István, a szent-széknek buzgó hívei s a czárokkal szemben megbízható szövetségesei valának. Viszont a lengyel és orosz nemzetben, a faji rokonság daczára, eleitől fogva éles volt az ellentét, melyet a valláskülönbség és a politikai érdekek összeütközése állandóan táplált és mindinkább kifejlesztett. — A pápák ez érdekellentétek kiegyenlítésén s háború idején a kibékítés ügyében szívesen fáradoztak, azon főczél érdekében, hogy a lengyel királyok és nemzet erejét a török ellen fordítsák s az orosz czárt és nemzetet a nyugati egyházhoz s egyúttal a török-ellenes ligához való csatlakozásnak meguyerjék. A pápák ez irányban való fáradozásait s a czárokkal való érintkezéseit egy félszázadon át tárgyalja ez érdekes