Századok – 1891
Értekezések - DR. KVACSALA JÁNOS: Bisterfeld János Henrik - I. közl. 447
468 dit. kvacsala jános. csak akkor bír értékkel, lia reális, ha t. i. a megkülönböztetési művelet eredményei létbeli különbséget jelölnek meg. Bisterfeld ezzel szemben az észbeli megkülönböztetést nagy fontosságúnak s széltiben alkalmazhatónak találja. ') S valóban egész műve, nem tekintve a szentírás történeti magyarázatára vonatkozó részleteket, az egy alapelv váltakozó s igen ügyes alkalmazása. A felsorolt részletek is tanúságot tesznek Crellius érvelésének finomságáról, valamint egész müvének erős logikai alapjáról : a thema minden oldalról van kidolgozva, a szerző gondolata minden lehető eszközzel támogatva. — Bisterfeld szellemi készségéről, s a korabeli nevelés szellemedző voltáról mi sem nyújt fényesebb bizonyságot, minthogy képes volt egy ily művet 8 hónap 2) alatt megczáfolni és pedig úgy, hogy nem kellett haboznia a támadó szövegét a védelemmel párhuzamban kinyomatni. A theologusok figyelmét e műre külön is felhívjuk, melyről VT enetianer, Cuno értekezését ismertetvén, azt írta pár év előtt, hogy a háromság tanát védő művek közt a legjobb.3 ) Valóban, a tárgy olyan, hogy Bisterfeld reá termett, s művét élvezettel olvashatni, melyet csak az, hogy lényegileg folyton ugyanazt olvassa az ember, képes csökkenteni, de másfelől fokozni is. III. A fejedelem, kinek e mű ajánlva volt, bizonyára helyeselte az egésznek tartalmát. Kinyomatását, és pedig fent leírt módon való kinyomatását indokolta a körülmény, — mint mondtuk, — hogy egész Erdélyben és Lengyelországban az unitáriusok azt híresztelték, hogy Crell művét nem is lehet megczáfolni. Már pedig daczára annak, hogy az unitáriusok Erdélyben bevett vallásfelekezet voltak, a többi keresztyén felekezetek a socinianusokat mégis rossz szemmel nézték; a Krisztuson ejtett gyalázatot, hogy istenségét tagadták, mindenütt szemükre lobbantották, a hol csak lehetett, s félig meddig pogányoknak is tekintették. Miutáu azonban a mű a mellett általános keresztyén és theol. érdeknek is szolgált, azért jónak találták külföldön kinyomatni. 4 ) Ez időtájban a 30 éves háború körülményei úgy alakúltak, hogy Rákóczy jónak látta a francziákkal érintkezésbe lépni.5 ) A francziák ugyan a császár serêgeivel szemben vere-') Phil. prim. Seminarium p. 203. 2) L. De uno Deo már többször id. Praefatióját. а) Figyelő f. i. évfolyam 295. 1. *) Szilágyi S. Felsőv. Rákóczy Zs. 31. 1. б) Puffendorf szerint már Bisterfeld 1637. volt álnév alatt Svédhonban. — L. Bod id. h. 446. 1.
