Századok – 1891

Értekezések - KIRÁLY PÁL: A markoman háborúk - I. közl. 23

A MARKOMAN HÁBORÚK. 39 náig, tehát Antwerpentől Utrechtig és Leyilenig, s déli Hollandban celta területen, megtartva annak ősi helyneveit is. A nyugtalan és rakonczátlan celtákkal ellentétben, mindig békés alatt valók lévén, a hadseregben különleges állást élveztek, polgári tekintetben is óriási szabadalmakkal birván. Adómentesek valának, - de katona kötelesek lévén mindannyian, egyik megyéjük 1000 lovast és 9000 gyalogot állított segédcsapatúl a a birodalmi hadsereg mellé. E csapatok parancsnokai - eltérőleg az általános szokástól, mindig batavok valának, mert hűségök kifogástalannak tekintetek. Ezért sorozták mindig közölök a császári testőröket is. "Varus csatájában nem vettek részt, — s Augustus, ha a catastropha után haza kiildé is germán gárdáját, gyanakodván reájok, néhány hónap múlva már visszahivá a kipótolhatatlannak látszó csapatot, megtisztelve azt ismét korlátlan bizalmával. Szomszédjaik, a Rajna jobb partján, éjszaki Hollandban a cannensfatok. A Tiberius által meghódított germánok között megemlítik az ő nevöket is. Ép oly hűségesek lévén, mint a batavok, ugyanazon kiváltságokkal és kötelezettségekkel csatoltattak a birodalomhoz, mint ezek. A friesek, a rólok nevezett partvidéken lakván — egész az Emsig, hődolásuk után sok s nagy szolgálatot tőnek a hadjáratokban, — különösen Drususnak, midőn ez csatornáját építé és Germanicusnak, mint leghívebb szövetségei, a szerencsétlen tengeri vállalatok alkalmával. Pénz adót nem fizettek, csak a hadsereg szükségleteinek födözésére, bizonyos mennyiségű ökör bőibeszolgáltatására valának kötelezve. Csapataik a római auxilumok között igen kiváló szerepet játszottak. KIRÁLY PÁL.