Századok – 1891

Tárcza; Állandó rovatok - Vegyes közlések - 428

428 tárcza. VEGYES KÖZLÉSEK. — HORVÁT ÁRPÁD a következő sorok közle'sére kért föl : »Diplomatikai előadásaimra a folyó tanév első felében huszonöt hallgató iratkozott he, a második felében pedig tizenhét hallgató ; a legjelesebbek, legszorgalmasabbak a következők voltak, u. m. Áldásy Antal, Bonitz Ferencz, Cseh Lajos, Erdélyi László, Haan József, Horváth Sándor, Hrubinkó Manó, Jánosy- Gábor, Karny Ferencz, Schmollinger Antal, Szende Gyula. — Az imént elősorolt hallgatóimnak vélek tartozni annak kijelentésével, hogy már évek óta nem volt együtt a diplomatikai collegiumban annyi jeles tehetségű hallgató, mint a megnevezettek ; oly szép előmenetelő auditorium, mint a folyó tanévben. Ugy hiszem, nem csalódom, ha a diplomatikai collegiumnak ezen örvendetes föllendülését egyenesen az új tandíjrendszernek tulajdonítom, mely lehetővé teszi az egyetemi polgároknak, a kötelező tantárgyakon túl is minden újabb megterheltetés nélkül hallgatni még más collegiumokat. Meg vagyok győződve, hogy az emiitett tandíjreform a hazai közművelődés tekintetéből még sokkal, de sokkal fontosabb, mint az egyetemi tanárok egyenletesebb javadalmazásának humanitárius tekintetéből ; mert azon disciplinák, melyek nem tartoznak a szorosan vett kenyértudományok közé, majd csak a jövőben fognak nagyobb figyelemben részesülni az egyetemi ifjúság részéről.« — DANKÓ JÓZSEF pozsonyi prépost legújabban nagyon érdekes emlékkövet fedezett fel, melyet megtisztítván, kitűnt, hogy az sírkő és az 1517. január 25-én elhúnyt Rómer Gáspár pozsonyi kanonoknak szépen faragott alakját ábrázolja, ki Sankfalvi Antal pozsonyi prépost helyettese volt. Dankó már intézkedett, hogy a nemzeti muzeum a leletről gipszöntvényeket kapjon. Kómer Gáspárnak a társas káptalan levéltárában egy végrendelete is van 1517. jan. 3-ról keltezve, mely culturtörténelmi adatokat tartalmaz. — GYULAFEHÉRVÁR VÁROS TÖRTÉNETÉRE hirdet előfizetést a város közönsége, a mely megemlékezvén városuk dicső múltjáról, 1889. évi szept. 4-én tartott közgyűlésén elhatározta, hogy megíratja és kiadja a város monographiáját. A közgyűlés a monographia ügyének előkészítésére bizottságot küldött ki, a mely a lehető legszerencsésebb választással dr. Király Pál dévai főreáliskolai tanár, társ. tagtársunkat kérte fel a munka megírására. Király Pál elfogadván a megbízatást, oly buzgalommal fogott a munkához, hogy az I. kötet másfél év multán sajtókészen van, úgy, hogy az f. é. augusztus haváig az előfizetőknek szét is fog küldetni. A munka három kötetre fog terjedni. Az I., mely » Apulum« külön czímet visel az agathyrsek, a dákok s a rómaiak uralma alatti történeteket tárgyalandja, legalább 25 ny. ívre fog terjedni. A II. kötet a középkort s az új-kor kezdetét öleli fel, a magyar állam alapításától — a külön erdélyi fejedelemség első félszázadáig terjed s 1893-ban; a III. kötet, mely Bethlen Gábor uralkodásától a mai napig jő le, 1895-ben fog megjelenni.