Századok – 1891
Tárcza; Állandó rovatok - Vegyes közlések - 428
tárcza. 429 A természeti viszonyokat tárgyaló IV-ik kötet fogja az egészet befejezni, s melynek tervezete azonban később fog kiadatni. Az I. kötet ára 2 frt 40 kr, a II-iké 3 frt 50, a Iliiké 4 frt előfizetési árban van megállapítva. Előfizetések a monograpbia bizottság elnökéhez, a város derék polgármesteréhez Nóvák Ferencz úrhoz iutézendők. Gyulafehérvár neve, az a kiváló történelmi szerep, melyet e város már az ó-korban is, de főkép mint az erdélyi vajdaság, majd a fejedelemség fővárosa játszott, már magában elég ajánlás az előfizetésre s Király Pál írói jó hírneve teljes biztosítékot nyújt arra, hogy városi monographiáink száma jeles müvei fog gyarapodni. — A LENGYEL ALKOTMÁNY SZÁZÉVES JUBILEUMÁT kegyelettel ünnepelték meg a lengyelek május 3-án. Ezen a napon volt ugyanis századik évfordulója annak, hogy az új alkotmányt, a varsói országgyűlésen kihirdették. A szerencsétlen nemzet az első felosztás után (17 72) belátta, hogy a nemesség korlátlan uralma, a köztársaság eddigi alkotmányának kinövései vezették a nemzetet a bukás szélére : államiságának utolsó romjait, az országgyűlést (midőn Katalin czárnő a török háborúba bonyolodott 1788-ban) arra használta fel, hogy új alkotmányt hozzon, a melylyel újra teremtse a haldokló államot. — így jött össze 1788-ban az u. n. »négyéves országgyűlést (melynek történetét, ezen czím alatt, annyi honfiúi keserűséggel írta meg a nemrég elhunyt agg Kalinka pater), a mely a nemesség kizárólagos előjogait megszűntetvén, a polgárságot is bevonta az országgyűlésbe, s a jobbágyság terhein is könnyített. A lengyelek azzal a boldog hittel fogadták az 1791. május 3-án kihirdetett, a király állal is megerősített új alkotmányt, hogy az alapját fogja képezni a boldog jövőnek, s egy új virágzó korszaknak. De az elnyomók nem, engedték az orszáy újjáalkotását : két év múlva végrehajtották a második felosztást. így a május 3-iki lengyel alkotmány csupán írott malaszt, kegyeletes emlék maradt. Ez napon tartja a krakkai Akadémia évi díszgyüléseit s most a századik évfordulókor nagy kegyelettet ünnepelték meg e napot Krakkóban, Lembergben, Posenben, a svájczi Kappersvilben s mindenütt, a hol lengyelek laknak — még Varsóban is. — A MAGYAB TUDOMÁNYOS AKADÉMIA május 4 —10 közt tartotta f. évi nagygyűlését s ünnepélyes közülését. A Marczibányi féle jutalmat Domanovszky Endre »A renaissance kori bölcsészet története« czímü munkának itélte oda. A Pór Antal adományából hirdetett pályakérdésnek »A Domonkos-rend története hazánkban« megírásával, nyílt pályázat útján Dedek Kresczeucz bizatott meg. A Gorové-féle 100 fj pályadíj: »Az Aesthetica története az ó- és középkorban« Jánossy Béla aradi tanárnak Ítéltetett oda. — A tagválasztásokat illetőleg : az igazgatótanács tagjaivá gróf Csáky Albin és b. Radvánszky Béla választattak meg. A történetírók közül Knauz Nándor tiszteleti s Csátiky Dezső lev. taggá választattak. 30*
