Századok – 1891

Értekezések - KIRÁLY PÁL: A markoman háborúk - bef. közl. 392

400 dr. wertner mór. Minthogy IV. László már 1281. jan. 2-án, Moys özvegyé­nek óhajára ratifikálja a végrendeletet, úgy Moys mint a királyné tárnokmestere 1280. szept. 26-a és 1281. jan. 2-a közötti időben, tehát minden bizonynyal 1280. végén halt meg. III. Neje. Moys feleségét, Szabinát, általában IV. Béla király ós Las­karis Mária leányának tartják. Lássuk már most, hogy nyilatkoz­nak erre nézve a fenmaradt okiratok ! a) IY. Béla 1260-ban kelt okmányában (1. fent, Fejér Y. I. 42/44) Moys nejét következőleg szólítja: »Dominae uxori suae.« b) Ugyancsak ő 1267-ben megerősíti Moys mr. végrende­letét s ez alkalommal azt mondja : »domine uxori sue... dedit et reliquit... Igol, Posoni, Burkud, Uzlar...« J) Nagyon is feltűnő azonban, hogy IY. Béla e két okiratá­ban, a hol világosan Moys nejéről szól (ha névleg nem is említi) egy árva szávai sem mondja, hoy y leánya! Míg az a) alatti okmányban Moysról a leghizelgőbb módon emlékszik meg, addig annak nejét, az ő állítólagos leányát csak egyszerűen Moys nejé­nek mondja s míg pl. az a) alatti okmányban Béla fiáról mint »charissimi filii nostri«-ról szól, addig mind a két okiratban egyetlen szóval sem emlékszik meg Moysról mint vejéről, hanem ki­zárólag hivatalos állásáról. Ellenben tudjuk, hogy Béla Rostislav nevű vejét pl. minden alkalommal »carissimus gener« névvel illeti. c) Az idézett okiratok egyike sem nevezi Moyst Béla király vejének, vagy Y. István, vagy IY. László rokonának. d) Moys 1280. szept. 26-áu kelt végrendelete következőleg szól nejéről : »Item Domine Consorti sue, de nobili orte prosapia, ratione dotis pro rerum paraphernalium... Itt szó van ugyan Moys nejének »előkelő családból való származásáról« de nyoma sem látszik annak, hogy Béla leányának neveznék ; Tamás püs­pök s a budai káptalan képviselői, ha már tekintettel voltak Moys nejének előkelő származására, bizonyára annak királyi vérből való eredetét hangsúlyozták volna. A dolog olyan egy­szerű, hogy minden egyéb érvelés csak puszta szószaporítás lenne. d) Mária királyné, mint több idézett okiratból látjuk, Moys néhány, atyjától örökölt birtokát jogtalanúl elkoboztatta ; s hihető-e, hogy ugyan e királyné (mindegy akár az elkoboztatás előtt vagy után) nőül adta volna neki leányát ? Moys 1280. végén halt meg; ez időtől kezdve az okiratok nejét egyszerűen »Moys özvegyének* nevezik. ') Wenzel XI. 405.

Next

/
Oldalképek
Tartalom