Századok – 1891

Értekezések - PÓR ANTAL: Tót Lőrincz a királyi tárnokok és zászlótartók mestere 347

és zászlótartók mestere. 371 Minden tekintetben érdekes a pör, melyet a zágrábi káptalan a geréci polgárok és vendégnépek ellen folytatott, és melyet Tót Lőrincz mester igazságos Ítéletével fejezett be. A gazdag és hatalmas zágrábi káptalan ritkán tartott jó barátságot szomszédaival, az Anjouk uralma alatt mindinkább gazdagodó geréci polgársággal. — Ily viszonyok kifejlődtek más káptalanok és városok közt is, például Budán, Erdélyben, Esztergámban, Székes-Fehérvárt . . . E két testület nem ritkán vetekedett, torzsalkodott, patvarkodott egymás közt. Gerécnek német vendégnépekkel gyarapodott városa a káptalan hatalmát mind súlyosabbnak érezte s ez igát levetni törekedett. Viszont a káptalan, bízva kivált Lajos király kegyében, melylyel az egyháziakat, nevezet szerint a zágrábiakat elárasztotta, idejét látta annak, hogy a polgársággal kikössön, s ez alkalommal, mint hitte, szarvait letördelje. Háromszoros pert indított ellene. Geréc polgárai árkot ástak volt fönn a hegyen, mi a kanonok uraknak nem tetszett, mert az ezen árkon végig ömlő sebes víz az ő földjeiket elöntötte, elrontotta, úgy mondának, s ez volt a pör egyik tárgya ; a másik, hogy Geréc városa az egyház kárára és szabadsága ellen önkényesen vámot vetett sóra, viaszra s egyéb apró árura ; a harmadik, hogy a káptalannak Kobilja és Svibljan nevű birtokait V. István és IV. László királyok korától óta elfoglalva tartják. A pör fölebbezésében a tárnokmester elé érkezvén, a felek kaptak királyi embert, ki őket a pécsi káptalan bizonyságával 1343. évi januárius 13. napjára megidézte "Visegrádra a tárnokmesteri szék elé. Semmi sem jellemzi annyira az akkori viszonyokat, mint azon körülmény, hogy a tárnokmesterek kilenczszer halasztották el ez ügy tárgyalását, míg nem tizedszerre itélt benne érdemlegesen Lőrincz mester. Az ő közvetlen elődjei : (Szécsenyi) Tamás volt erdélyi vajda, később országbíró ; aztán Lackfi István, utóbb erdélyi vajda, nyilván fáztak ettől a dologtól. Látták, hogy a káptalannak nincs igaza, de azért elitélni nem merték. Húzták, halasztották tehát a tárgyalást, hátha időközben a magok kenyerén — mint mondani szokás — megbékélle-Geréc vagy Gréc Zágráb városának a hegyen épült, fallal kerített i'észe.