Századok – 1891
Értekezések - PÓR ANTAL: Tót Lőrincz a királyi tárnokok és zászlótartók mestere 347
372 tót lörincz, a királyi tárnokok nek a pörösök. — Hogy aztán Tót Lőrincz lett a tárnokmester, és példáját adta pártatlanságának, melylyel Csanád esztergami érsek. Bebek István és Bebek György lehet jogos követeléseit a szomolnokiak ellen, minthogy jogaikra kellőn ügyelni elmulaszták, visszautasította : ') akkor meg a zágrábi káptalant szállta meg a félelem, és halasztást halasztásra kért. Tudjuk pedig, hogy a halasztás nem járta »isten nevében« ; azért meg kellett fizetni a iudiciumot, vagyis bírságot, melyet akkor követségnek is neveztek,2 ) és kitett egyszerű minőségében három márkát.8 ) Végre tovább halogatni az ügyet nem lehetett. A tárgyaláshoz a káptalan részéről maga a prépost, a város részéről Miklós (Mikolet) volt biró és Jakab (Jaksa) aranymíves jelentek meg a tárnokmesteri szék előtt, melyet Lőrincz az ügy fontosságához képest lehetőleg tekintélyes férfiakból állított össze. A főpapok ugyan, az egy szerémi püspökön és királyi kanczelláron kívül, elvonták magokat a kellemetlen törvénylátás kötelessége elől, ellenben Miklós nádort, a Gelet fiát, Tamás volt erdélyi vajdát, Garai Pált a királyné tárnokmesterét, Treutl Miklós pozsonyi, Geletfi János turóczi főispánt, Poki Dezsőt, az alországbírót, főurakat, nemkülönben Bika Miklóst, a nádori és Ugali Pált az országbírói itélőmestereket (protonotarios) mint szakbeli férfiakat ott találjuk egybegyülekezve. Fölhívatván a zágrábi prépost, mutassa föl az okleveleket, melyek alapján pőrét megindította és melyekkel a káptalan jogai ') Fejér, CD. IX/1. 257. e) Fejér, III/II. 147. 3) Mai pénzünkben egy márka (fél font) tiszta ezüst 21 osztrák értékű forintot tesz ki, és kitelt belőle 480 dénár. De az usualis, közhasználatban levő, kereskedelmi márka csak 400 dénárt számított, tehát 4'375 osztr. ért. krajcárral számítván a dénárt, voltaképen csak osztr. ért. 17 frt 50 krajczárt tett ki, tehát a három márka 52'Is forintot. Ez nagy pénz volt azon időben, midőn 1341-ben Erdő-Inotán, Veszprémvármegyében egy malmot nem becsültek többre három márka kis dénárnál, ugyanannyira egy nemesi házat, udvart, kertet, a benne levő gyümölcsfákkal együtt (Anjouk• Okmt. IV. 99.) s ezen a pénzen egy ekényi, azaz a viszonyokhoz képest 120—170 hold földet lehetett venni. — Hogy mi alapon állítja Széli Farkas (Bessenyey-család Története 18. 1.), hogy a XIV. században »egy ekényi föld körülbelül mai 200 holdnak felelt meg», miután ahhoz kétség nem férhet, hogy egy hold akkor hosszában 72, széltében 12, egész térfogatában tehát 864 négyszögű ölet tett ki, (Arpádk. TJj Okmt. V. 102. - Zichy Okmt. I. 495.) megvallom •— nem tudom.
