Századok – 1891

Értekezések - PÓR ANTAL: Tót Lőrincz a királyi tárnokok és zászlótartók mestere 347

352 TÓT I.ÖRINCZ, A KIRÁLYI TÁRNOKOK leányát Henriknek jegyezte el, Bajor Ottó fiának, kinek özvegy anyja mind halálig élt a magyar királyné czímével és czímerével. Azonban mind e viszásságok keserűséget okoztak csak, nem háborút. A fegyveres beavatkozást maga a legifjabb Habsburgi, Ottó herczeg kérte. Ottó herczeget, Albert király legkisebb fiát bátyjai nem sokba vették. Se azt nem engedték meg neki, hogy a kormányzásba avatkozzék ; jövedelmet sem adtak neki annyit, a mennyiből feleségét és udvari népét tisztességesen eltarthatta volna. Ottó többször szólt eziránt testvéreivel, de ezek siketségre vették kérelmét, a mi a kissé könnyűvérű berezegnek annál inkább nehezére esett, minthogy Frigyesnek szépségét üresnek, Albert bölcseségét tehetetlennek tudta. Ellenben neki, akkor az egyetlennek a családban, fiivadéka is volt, pártja se hiányzott, minthogy az osztrák és stájer urak egy része hozzá szított. Károly magyar királyhoz fordúlt tehát, az ő tanácsát és közbenjárását kérvén. Károly nem feledhette, hogy nagybátyját, Albert királyt hasonló okból, mert örökét kiadni vonakodott, gyilkolta meg Habsburgi János (Parricida) herczeg, és készséggel fölszólalt Ottó mellett, eltökélve levén nagyobb baj elkerülése végett, szükség esetén fegyverrel is nyomatékot szerezni jóakaró figyelmeztetésének. Erre látszott kifejlődni az ügy, amiért Károly jó eleve hozzálátott a készülődéshez és Ottóval egyetértve, igyekezett megnyerni János cseh királyt, kiről tudta, hogy szép Frigyesnek épen nem barátja. János király alattvalói rémülő meglepetésére, épen akkor, 1327 elején érkezett Prágába, hogy az adót beszedje s aztán szokása szerint botorúl elpazarolja.2) Ezzel hamar készen is volt, mivelhogy februárius első felében már Nagy-Szombatba sietett a magyar királylyal találkozandó. Mindkét király föltünés nélkül, csekély kísérettel érkezett, s úgy tetszik, a Ferenczrendiek zárdájába szállott. Károly király csupán legbizalmasabb két emberét : ') Chronica Anonym. Leobens. Peznél, I. 927. — Claustro Neoburg. u. o. 486. — Paltrami Austr. u. o. 727. — Zivetlense, u. o. 437. — Aulae regiae, Loserthaél 456. ') Loserth, Königsaaler Geschichtsquellen, 447.