Századok – 1891

Értekezések - PÓR ANTAL: Tót Lőrincz a királyi tárnokok és zászlótartók mestere 347

ÉS ZÁSZLÓTARTÓK MESTERE. 35 i Demeter tárnokmestert és Mick bánt hozta magával, no meg alkancellárját, a fehérvári prépostot, mert írástudóra szintén volt szüksége; a cseh király kíséretében is csak az alamóci püspök és két, három világi főúr volt. Hogy ez alkalommal kötötték meg a szövetséget az osztrák berezegek ellen, az onnét bizonyos, mert e czéljokat mindjárt kötlevelök elején elfödni iparkodtak. Károly király — úgymond a kötlevél - szükség esetén minden erejével segítendi a cseh királyt, minden ember fia ellen, kivévén (— taláu ipját, a lengyel királyt, ki ellen János épen akkor nem jó szándékkal viselteték ? nem ; kivévén) kedves rokonait, az osztrák herczegeket, kikre több oknál fogva neheztelt. Azonban — foly tovább a kötésben — ha János király hadat izenne az osztrákoknak, ő ez esetben veszteg maradna, de még annyit sem engedne meg, hogy a magyar urak közöl valaki segítse a németet; míg, ha az osztrák berezegek támadnának a cseh királyra, akkor Károly minden hadával melléje állana, föltéve, hogy a hareztér nem esnék messzire Magyarországtól. Ugyanezt Ígérte a cseh király az esetre, ha az osztrákok izeimének háborút Károlynak. S mindkét esetben a kölcsönös segítség ingyenes lenne : a királyok a segítő hadnak lótartásnál egyébbel nem tartoznának. Hogy pedig a szeretet kapcsa annál erősebb legyen közöttök, Károly király eljegyezte akkor elsődszülött fiát, László herczeget (szül. 1324 október 1.) János király leányával, Annával (szül. 1323. márczius 17.), s ez iránt minden eshetőségre kiterjeszkedő szerződést kötött vele, melyre a ferencziek temploma főoltárán szent esküt esküvének. Nem szándékom e szerződés minden bogával előhozakodnomx) már azért sem, minthogy László berezeg csak addig örvendett, az életnek, míg e szövetség, melyben tudtán kívül szinte főszerepet játszott, czélját elérte. Mihelyest beteljesedett ez, s a felek békét kötöttek az osztrák herczegekkel, 1329. februárius 24-e körül László berezeg azon jobb hazába költözött, hol a nősülés nem dívik. Az első pedig, ki hasznát látta a magyar-cseh barátságnak, Ulászló lengyel király volt, kit apró termete miatt Lokietek') Lásd az eredeti szöveget Fejérnél CD. VIII/III, 192.