Századok – 1891

Értekezések - PÓR ANTAL: Tót Lőrincz a királyi tárnokok és zászlótartók mestere 347

ÉS ZÁSZLÓTARTÓK MESTERE. 35 i gyoknak czímeztetnek. -Tava korukbeli férfiak lehettek tehát, mit nemcsak abból következtethetünk, mert Lőrincz ezután még húsz évet élt, hanem viselt hivatalokból is. A várnagyság egymagában nem volt előkelő érdemekben megőszült férfiak ambitiójának tárgya. Kezdetén volt tehát Lőrincz közpályájának,l

) melyen hadi érdemei és rátermettsége által a királyi tárnokmesteri méltóságig vitte. Hadi érdemek gyűjtésére pedig csakhamar ujabb alkalmat szolgáltatott az osztrák hadjárat. II. I. Károly magyar király unokatestvére volt az akkor élt osztrák herczegeknek : I. másként Szép Frigyesnek, ki magát római királynak is czímezte, II. melléknevén Bölcs Albertnek és Ottónak. Ezek atyja, Albert római király és I. Károly magyar király anyja, Klemencia testvérek valának, Habsburgi Rudolf magzatjai. Eleddig jó viszony állott fönn közöttök. . . A Habsburgiak platonicus szeretetét a magyar király majd a cseh II. Yenczel, majd a bajor Lajos ellen adott, tekintélyes segítő hadakkal viszonozta. Kedvöket kereste ; de a Habsburgiaknak már Rudolf király óta inkább kellett Magyarország, mint királya. Panaszra mindig volt ok elég. . . / Agnes királyné, III. Endre özvegye, nem elégedett meg azzal, hogy tömérdek kincset vitt ki magával Magyarországból ; hogy Pozsony vár, város és vármegye jövedelmeit özvegyi tartás czímén élvezte : az osztrákok lábokat úgy megvetették a nekik kedves Pozsonyban, hogy többszörös igéret, szerződés, sőt átadás daczára Pozsony csak nem juthatott a magyar korona hatósága alá. Továbbá egyes véghelyek és vidékek, egyebek közt a Muraköz, folyton a németek bitorló kezén maradt, kik a hazaáruló Német-Újváriakat, fegyveresen betörve Magyarországba, a törvényes király ellen segítették. Legújabban is I. Frigyes egyik A semtei várnagyságot se régen viselte, minthogy Semtén röviddel előbb Gergely a várnagy. (Anjouk. Okmt. II. 142.)