Századok – 1891

Tárcza; Jelesebb hazai művek ismertetése - Wertner Mór „A délszláv uralkodók genealogiája” 337

TÁRCZA. 337 gyűlvén össze a templomban. Ez a fejezet megkapó közvetlenséggel van írva. A 2-ík rész öt fejezetben a pilisi apátság színhelyét, keletkezését, alapítását, továbbá az apátok pápai megbízatásait, a 3-ik fejezetben a királyiakat, a 4-ikben a birtokait, birtokpereit és kiváltságait, az 5 ikben az apátság életét tárgyalja majd 200 lapon szigorú kritikával s nagy tárgyismerettel. Az utolsó fejezetben az apátságra vonatkozó okleveleket közli, számszerint 164-et, legnagyobbrészt kiadatlanokat. E munkára még visszatérünk könyvismertetésünkben ; addig is ajánljuk olvasóink figyelmébe, mert élvezetes olvashatósága mellett igen tanulságos becses könyv. — A DÉLSZLÁV URALKODÓK GENEALÓGIAI TÖRTÉNETE czím alatt egy vaskos kötettel gazdagította dr. Wertner Mór, e specialis genealógiai tanulmányokkal foglalkozó tagtársunk a délszláv történetben nem gazdag irodalmunkat. A három délszláv ország, Szerbia, Bulgária és Bosznia czári, illetve báni stb. családfáit tisztázza, az első történeti nyomtól kezdve azok török hatalom alá kerüléséig, igen bő forrástanulmány után állítva össze az egyes nemzetségeket s azok minden egyes tagjáról feljegyezvén minden kis adatot, nyomot, a mi az egykorú, vagy nem egészen távol álló kútfőkben rájok vonatkozólag fellelhető volt. A valóban páratlan szorgalommal s helyes kritikával írt könyvet, melyet a szöveg között 13, különálló mellékletben 12 genealógiai tábla graphicailag is az olvasó szeme elé ? állít, melegen ajánljuk nemcsak a szaktárgygyal foglalkozóknak, de mindazoknak, kik ezen országok történetét önállóságuk korában meg kivánják ismerni, mert, habár szigorúan csak a királyi családok történetét írja is, de mégis azok története tulajdonkép az országok sorsának története is lévén, közvetve, sőt igazabban szólva, közvetlenül, az országok zavaros beitörténetét ismeri meg belőle az olvasó. E munka a Történeti Nép- és Földrajzi Könyvtár XXVIII-ik kötetét képezi. — SIMOR JÁNOS bibornok herczegprimás emlékezete cz. a. dr. Walter Gyula egy 4-edr. alakú, jókora (169 1.) kötetet adott ki, a melyben az Istenben boldogúlt primás életét írja le. Életrajza után újabb fejezetekben következnek : alkotásai ; mint gazda ; mint rokon ; utolsó napjai leírása ; végül részvét cz. a. a táviratok, hírlapi czikkek s a temetésen résztvevők névsorának közlése. — E muuka Simoniak eddigelé legteljesebb életleírása s mint ilyen, a megbízható adatok összegyűjtésével hasznos szolgálatot tesz a történetírásnak is. A mi a jellemrajz kidomborításái, illeti, itt inkább a kegyelet nyilvánul, mint a criticai törekvés, megírni az elhúnyt főpap jellemrajzát, a minek különben még nem is jött el az ideje. — A PALÁSTIIYAK czímü munka második kötete hagyta el a sajtót. Palásthy Pál, a munka kiadója 1528 — 1676-ig minden okmányt, a mi csak családjára vonatkozhatik, ebben is hangya szorgalommal gyűjtött össze és adott ki rövid bevezetést, mintegy tájékoztatót is írván hozzájok. A pénznemeket is felsorolja egy külön lapon, valamint egy ívre terjedő hely és névtárral zárja be a vaskos, 646 lapra terjedő kötetet. 12 külön-